Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)
DOMOKOS T.: Három délkelet-alföldi út menti sávgyep vázlatos malakológiai vizsgálata
egyedszám miatt mutat kiugróan magas (75%!) értéket.] Kondoroson és Csorváson az összegyedszám és az élő egyedek %-a inverz viselkedést mutat. Hasonló tendenciákat tapasztaltam a Sarkad-Remetei-erdőben a fokozottan védett Kovácsia kovácsi esetében is (Domokos, T. 2002). Összefoglalás A csekély mintaszám ellenére, a műút csigákra kifejtett hatását vizsgálva, az alábbiakban sorolt következtetések levonására adódott lehetőség: Kiderült, hogy az összegyedszám mindhárom mintahelynél a műút felöli oldalon a kisebb. A Pupilla muscorum-Truncatellina cylindrica-Vallonia pulchella karakterfaj hármas együttes abundanciája a sávgyepeken, a délkelet-alföldi gyepeken tapasztalt értékekhez képest kisebbnek (Kondoros: -52%, Csorvás -32%) adódnak (Domokos 2007). A sávgyepekrejellemző a viszonylag nagytestű Monacha cartusiana nagy konstanciája, és a Vallonia pulchella nagy abundanciája és dominanciája. E két fajon kívül még a Chondrula tridens, Truncatellina cylindrica, Helicella obvia és a Vallonia costata egyes szerkezeti karakterisztikájának értéke lehet jelentős. A három sávgyep mintahelyen, a már erdőben is tapasztaltakkal összhangban, az összegyedszám és élő egyedek %-ának változása kontravariáns. A sávgyepekben, az út és környezetének morfológiájából adódó ökológiai különbségek hatására, cönológiailag jól indikálható változások következnek be. A kauzalitás felderítése céljából, a továbbiakban szükségesnek tartom a következő három kérdés megválaszolását: 1. Milyen környezeti, elsősorban klimatikus hatások (természetes és a járművek által gerjesztett párolgás) okozzák az úthoz közelebb fekvő gyeprészen található molluszkák csekélyebb számát? 2. Összefüggésbe hozható-e a molluszkák méretével, migrációs képességével a környezeti kihívásokra tett reakciójuk? Mi okozza a összegyedszám és az élő egyedek %-ának a kontvararianciáját? Irodalom Andó, M. (1974): Békés megye természeti földrajza. - In: Krajkó, Gy (főszerk.): Békés megye gazdasági földrajza. 13-84. Békéscsaba. Andó, M. (1996): Mindszent természeti földrajza. - In: Juhász, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. 13-32. Mindszent. Bába, K. (1969): Néhány Duna-Tisza-közi homoki pusztagyep és erdő malakocönológiai vizsgálata. - Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 14: 83-92. Szeged. Bába, K. (1976): Néhány alföldi gyeptípus és a nagytatársánci löszgyep összehasonlító malakológiai vizsgálata. - Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 2: 93-100. Szeged. Bába, K. (1993): Kiszáradó láprétek, alföldi mocsárrétek, sziki sásrétek csigaegyütteseiről. - Makológiai Tájékoztató, 12: 69-74. Gyöngyös. Bába, K. (1995): Szezonális malakológiai vizsgálatok dél-alföldi gyepeken. - Malakológiai Tájékoztató, 14: 47-59. Gyöngyös. Bába, K. (2001): Az M5-ös út Csongrád megyei szakaszán végzett malakológiai vizsgálatok. - Malakológiai Tájékoztató, 19: 47-51. Gyöngyös. Deli, T, Domokos, T. & Lennert, J. (2003): Adatok Mezőhegyes és Battonya környékének szárazföldi malakofaunájához. - Malakológiai Tájékoztató, 21: 79-82. Gyöngyös.