Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

HUPUCZI J.-MOLNÁR D.-SÜMEGI P.: Előzetes adatok a Fruska,Gora hegység horvátországi szakaszán található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez

Előzetes adatok a Fruska Gora hegység horvátországi szakaszán található negyedidőszaki képződmények quartermalakológiai elemzéséhez Hupuczi Júlia, Molnár Dávid & Sümegi Pál Abstract: Preliminary Quartermalacological Data for Quaternarian Formations of the Fruska Gora Hills, in Croatia. More than 3400 speciments of 57 Mollusc species were collected from a loessy - alluvial geological section at Sarengrad village in Croatia. This section is one of the most plenteous in species in the area of the lower Danube. The malacological data from this profile suggests that this geological section developed during the last interglacial - glacial cycle. Key words: Loess profile, Quartermalacology, Mollusca, Croatia 2008-ban került sor a Horvát-Magyar Tudományos és Technikai együttműködés keretében a horvátországi Sarengrad területén található negyedidőszaki szelvények quartermalakológiai mintáinak begyűjtésére. A kutatócsoportot Dr. Lidija Galovic horvát geológus vezette, akinek PhD-munkája során került sor a szelvény szedimentológiai és geokémiai feldolgozására. A mintavételnél jelen voltak még Dr. Chikán Géza és Dr. Koloszár László a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársai, valamint Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi docens és Gulyás Sándor tudományos munkatárs, a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék dolgozói. A sarengradi szelvény (N: 45° 13' 53,97" E: 19° 17' 49,23") Horvátország legkeletibb részén, a Fruska Gora hegység északi előterében egy lösszel fedett platón, egy Duna felé vezető észak-déli orientációjú völgy kelet felé néző oldalán, a házak mögötti letisztított felszínen helyezkedik el. A szelvényt tartalmazó völgy rendkívüli érdekessége, hogy a gyűjtésünk nyomán pontikus elterjedésű Pomatias rivulare és az atlanto-mediterrán elterjedésü Pomatias elegáns fajok élő példányai is megtalálhatók a recens faunában, valamint a talajból mindkét faj szubfosszilis házai is előkerültek. Ez az első malakológiai adat arra nézve, hogy ez a két faj a horvátországi Al-Duna vidéken együttesen megtalálható. A feldolgozott szelvény mintegy 23 méter magas, de a szelvény kialakítása és a rendelkezésünkre álló technika következtében csak a 9 és 23 méter közötti szakaszról lehetett begyűjteni mintákat. A gyűjtési hely környékén művelt kertek, szőlők találhatók, a völgyvállakat akácos erdők, valamint vegyes erdők, akáccal (Robinia pseudoacacia), diófákkal (Juglans) kevert őshonos fák és cserjék (Tilia tomentosa - ezüsthárs, Acer campestre - mezei juhar, Ulmus minor - mezei szil, Fraxinus ornus - virágos kőris), valamint gyomok és lágyszárú növények borítják. A cserjék és lágyszárúak között kiemelkedő a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosa), a Jerikó lonc {Lonicera caprifolium), az illatos hunyor (Helleborus odorus), a pirító gyökér (Tamus communis), a fekete bodza (Sambucus nigra), a nagy csalán (Urtica dioica), a vérehulló fecskefű (Chelidonium május), a ragadós galaj (Galium aparine), és az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) jelenléte. A malakológiai anyagvizsgálatra szánt mintavételezés előtt a