Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 16. (Eger, 1997.)

DOMOKOS, T.: A mezőberényi Laposi-kertek régészetileg feltárt holocén üledékeinek malakofaunája

MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 1997 16: 23-30 A mezőberényi Laposi-kertek régészetileg feltárt holocén üledékeinek malakofaunája T., Domokos Abstract: Holocene malacofauna of the archeologically exposed Holocene age sediments of Laposi-kertek (Mezâherény) Examination of the 6th Holocene exposure of southeastern part of the Great Hungarian Plain haven't served with surprising results. The age of the deposits are Boreal, Atlantic and Subboreal. It is supported by the results of the so called „vole-thermomether" method. The malacological material is quite poor (Table 1.). On the basis of the oecological demans of the species a forest-steppe environment containing mosaik-like humid biotopes can be reconstructed. Proceeding upwards in the sequence the rate and number of terrestrial species increase at first than decreasing can be observed. Deposits covering the Middle-Neolothic (Szakállhát, Tiszapolgár Cultures) are lacustrine while the caracter of the lowermost layer is pluvial. The analysis of the exposed fauna shovs, and in the knowledge of the Holocene sediments of Fehér-tó (Kardoskút), examined earlier, it can be ascertained that contrast with the data given in the scientific literature, the disappearence of Vertigo substriata fom the territory of Great Hungarian Plain could happen during the Middle-Holocene age. A DK-Alföld holocén molluszkáinak vizsgálata viszonylag eléggé elhanyagolt területe a malakológiának (Fűköh, L. - Krolopp, E. - Sümegi, P. 1995). Mivel a régészeti lelőhelyeket gyakran holocén üledékek fedik be, plauzibilis ilyen esetében a malakológiai viszonyok régészethez kötött interpretációja. A DK-Alföld holocén üledékeinek malakológiai vizsgálatával többek között Horváth, A. 1967, Koralovszki, J. 1970, Krolopp, E. - Szónoky, M. 1982, 1984, Domokos, T. 1984, 1986, Domokos, T. - Kordos, L. - Krolopp, E. 1989, Domokos, T. 1990, Fűköh L. 1989, 1992, Fűköh, L. - Krolopp, E. - Sümegi, P. 1995; a holocén-malakológiához kapcsolódó régészeti vonatkozásokkal pedig Krolopp, E. 1977, 1981, 1982a, 1982b, 1983, 1987, 1990, Domokos, T. 1984, Braun, M. - Sümegi, P. - Szűcs, Gy. - Szöör, Gy. 1993, Fűköh, L. 1990, 1996 foglalkozott. A címben említett régészeti feltárás a Kettős-Körös völgyében (1. ábra), a Békési sík keleti szegélyén fekvő Hajdúéri-tábla (Andó, M. 1974) közvetlen közelében egy lokális kiemelkedésen fekszik (2., 3. ábra). A kistájak Hajdúéri-tábla, Kettős-Körös völgye és közvetlen környéke) találkozására utal a város neve is, hiszen a Mezőberény név a mező és az ó-szláv brnje /=sár/ szó összetételéből ered (Karácsony, J. 1896) és arra utal, hogy a település a Hajdúéri-tábla vastag humuszrétegű mezőségi és a Kettős-Körös teraszának szikes, esős időben nehezen járható, sáros talajának talákozásánál az ártérperemen fekszik (Schmidt, E.R. 1940, A. Nagy, M. 1956). Anyag és módszer A régészeti feltárásokat végző Nikolin, E. régész 1988. 07. 23-án a XXI/l-es szelvényből műanyag zacskónyi molluszkás anyagot gyűjtött be és adott át feldolgozásra. Ezt követően szeptember elsején - kihasználva a régésézeti gödrök adta lehetőséget - 230 cm mélységig mintákat vettem. Az 5 kg-os mintákat két egymást lépcsőzetesen követő gödörből emeltem ki, miután meggyőződtem arról, hogy a gödör fala in situ állapotú.