Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 16. (Eger, 1997.)

LENNERT, J.: A Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztójának vízi Mollusca faunája, különös tekintettel a Theodoxus (Th.) fluviatilis (Linné 1758) új előfordulására

1997 16: 75-78 A Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztójának vízi Mollusca faunája, különös tekintettel a Theodoxus (Th.) fluviatilis (Linné 1758) új előfordulására Lennert József Abstract: Freshwater molluscan fauna of the dam at Békésszentandrás on river Hármas-Körös (SEHungary) with special regard to the new occurence of Theodoxus fluviatilis (Linné 1758) The firs occurence of Theodoxus fluviatilis in the water system of river Körös is reported by the author. This species have benn know only from river Tisza erlier. Presumably by the help of damming up the water through the channels which make connection between the above mentioned two rivers got this species to river Körös. The occurence of Theodoxus fluviatilis is new data regarding the molluscan fauna of Békés county Egy kunszentmártoni biológus házaspár (Lapis Károly és Lapisné Winter Katalin) meghívására 1996. július 10-e és 13-a között egy természetismereti táborban vettem részt. A tábor július 12-i programja a békésszentandrási duzzasztó megtekintése és a Hármas-Körös gyakori vízicsiga és kagyló fajainak a megismerése volt. A part kövei közül gyűjtött anyagból a feldolgozás során nagy meglepetésemre 5 élő Theodoxus fluviatilis került elő. 1997. június 29-én Domokos Tamással és Kovács Kornéllal közösen újra gyűjtöttem a területen. A gyűjtés célja annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy a Theodoxus fluviatilis megtelepedett-e itt vagy felbukkanása egyszeri esemény volt csupán. A gyűjtést a békésszentandrási duzzasztó zúgó felőli oldalán, az alvíz bal parti kövei között végeztük. A vízállás elég magas volt, a mérőléc szerint 240 cm. A gyűjtés során egyeléses módszert és a víz levonulása után a kövekhez tapadt Lemnás uszadék összegyűjtését alkalmaztuk. A begyűjtött anyag feldolgozása során a Theodoxus fluviatilisnak 12 élő vagy frissen elpusztult (E2, ill. ETI létállapotú) példányát találtuk meg (Domokos, T. 1995). jL, A fellelt egyedek méreteit és mintázatuk típusait az 1. táblázat tartalmazza. Az irodalomban szereplő adatoknál (H:7-9,5 mm; Sz:5,5-7 mm) példányaink nagyobb termetűek (H:8,0-ll,5 mm; M:3,9-5,8 mm; Sz.: 5,8-7,5 mm) (Soós, L. 1943, Richnovszky, A. - Pintér, L. 1979). A héj feketésbarna alapszínű, amelyet háromszög alakú vagy 2-3 mm hosszú ecsetvonásszerü sárgás színű csíkok díszítenek. Előfordult olyan egyed is, amelyen mindkét minta megfigyelhető. A díszítés kiterjedése változatos. Lehet az utolsó kanyarulat egésze díszített, de előfordult olyan példány is, amelynek a szájadéktól kiindulva csak 2-3 mm-es sávja a mintázott. 1. ábra: Békésszentandrás környékének térképe. A gyűjtőhelyet a nyíl jelöli.