Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

VARGA, A.-CSÁNYI, B.: Malakológiai vizsgálatok a magyarországi felső Duna árterének víztereiben (1994)

Külön megemlítjük a Lipóti-morotva vízpótlásával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat. A vízhiány miatt kiszáradt mocsár élőlényegyüttese nyilvánvalóan alapvető mértékben károsodott. Az idő közben megoldott, a gravitációs/szivattyús kombinált vízpótlással folyamatosanáramoltatták a mocsarat, méghozzá olyan mennyiségű víz biztosításával, amire nem lett volna feltétlenül szükség. Az állóvízi élőhelyből erősen áramló feltételekkel rendelkező élőhelyet hoztak létre, ami nem jó megoldás. A Lipóti-morotva vízellátását ezért speciálisan meg kell tervezni. Ki kell próbálni, hogy adott vízszint mennyi ideig marad meg a mocsárban, milyen ütemű az elszivárgás. A vízszintet nem szükséges állandó értéken tartani, mivel annak természetes fluktuációja is volt. A mocsár területén a zárt nádasban és egyéb nyitottabb vízterekben mindamellett feltehetően igen jótékony hatása volt a vízpótlásnak. Szükség lenne ezért a terület ökológiai állapotának részletesebb felmérésére is, annál is inkább, mert korábban néhány ritka és védett benton taxont és halfajt mutattunk ki a területről. Vízkormányzásának megoldása ezért tipikusan ökológiai megközelítést igényel. A morotva 11 Mollusca-faját (Anisus vortex, Gyraulus albus, Lymnaea corvus, Lymnaea palustris, Lymnaea peregra ovata, Lymnaea stagnalis, Physa acuta, Planorbarius corneus, Planorbis carinatus, Planorbis planorbis, Segmentina nitida) tovább színezi a Lipót-Hédervári- és a Zsejkei-csatorna (Bithynia tentaculata, Lymnaea auricularia, L. stagnalis, Oxyloma elegáns, Physa fontinalis, Planorbis carinatus, Sphaerium corneum, Valvata piscinalis, Viviparus contectus). 3.4. Mosoni-Duna A Mosoni-Duna négy bemutatott szelvénye közül az első kettő a folyó felső, míg a második kettő az alsó szakaszán található. Megállapítható, hogy jelentős faunaszegényedés nem mutatható ki sem Feketeerdő, sem pedig Mosonmagyaróvár szelvényében. Ez utóbbi szelvény rendelkezik az egyik legváltoztatosabb makrozoobenton faunával a Szigetköz vízterei közül. A megoldott vízpótlás előnyös hatásaként értékelhető viszont az, hogy Mecseméi, ahol az elterelés előtt és után egyaránt kis taxonszámú volt az élőlényegyüttes, 1993 második felétől jelentősen gazdagodott a fauna. A közeljövőben részletes hossz-szelvény vizsgálatok során tervezzük felmérni a Mosoni-Duna eddig nem ismert szakaszait, mert úgy tűnik, hogy a mélyebb mederrészek vizsgálata számos zoogeográfiai érdekességet tárhat fel (a vizsgált pontokon összesen 28 Mollusca-faj került elő: Anisus vortex, A. vorticulus, Anodonta cygnaea, Bithynia tentaculata, Fagotia acicularis, F. esperi, Gyraulus albus, Lithoglyphus naticoides, Lymnaea auricularia, L. palustris, L. peregra ovata, L. stagnalis, Lythogliphus naticoides, Physa fontinalis, Pisidium amnicum, P. moitessierianum, P. subtruncatum, P. supinum, Planorbarius corneus, Planorbis carinatus, P. planorbis, Sphaerium corneum, S. lacustre, Theodoxus danubialis, Valvata eristata, V. piscinalis, Viviparus acerosus, V. contectus - további vizsgálatokkal ez növelhető.) 3.5. A vízpótló rendszer kezdeti szakasza A szigetközi vízterek vízpótlását biztosító szivárgócsatornában és a zsilipek környékén az eltelt két év alatt számos bentonikus szervezet megtelepedését követhettük nyomon. A benépesülés az 1. sz. zsilipnél 1993 végén, a 2., 6. és 7. sz. zsilipeknél pedig 1994 nyarán eredményezte a legváltozatosabb együttest. A mentett területet és a mellékágrendszert ellátó szivárgócsatornában az eltelt időszak alatt folyamatosan nőtt a taxonszám, s olyan újabb állatok jelentek meg, amelyek jellegzetes dunai (főágban élő) és általában ritka szervezetek (17 Mollusca-faj: Anodonta cygnaea, Bithynia tentaculata, Dreyssena polymorpha, Gyraulus albus, G. laevis, Lithoglyphus naticoides, Lymnaea auricularia, L. peregra ovata, L. stagnalis, L. truncatula, Lythogliphus naticoides, Physa acuta, Planorbis planorbis, Potamopirgus jenkinsi,