Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

OLLÉ, R.: Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain

Leggyakrabban a Tympanotonus margaritaceus, az Ostrea sp. és a Pirenella plicata fajoknál figyeltem meg. A nyílások több esetben egymásra szakadnak. Ez könnyebben elősegíti a mészváz fizikai és kémiai pusztulását. Legtöbb esetben a marásnyomok elrendeződése szabálytalanságot mutat. A kagylók tetknőjének búbtól távolabbi részein viszont a nyílások irányítottan helyezkednek el. Az Ostrea sp. esetében 26 nyom a héj külső részén, 4 a belső és szintén 26 kívül és belül is megtalálható. A Crassatella carcarensis fajnál a jobb teknő külső és belső részén is felfedezhetőek a nyomok. Ha a kagylóhéj belső részén vagy a csiga szájadékának belsejében találhatók a marásnyomok, akkor az élőlény pusztulása után marták be magukat a cliona lárvák a mészvázba (Warme, J.E. 1975). 6.2. Bryozoa bekérgezés Bryozoa bekérgezést 3 faj 12 példányán figyeltem meg, vagyis a fajok 7,9 %-án, az egyedek 0,2 %-án. A kagylóknál 1, csigáknál 2 fajon találtam. Ezek: Bivalvia: Ostrea sp. Gastropoda: Melanopsis impressa hantkeni HOFMANN Terebra sp. Kis számú előfordulások a csigák díszítettségéből és a nagyobb kiterjedésű, viszonylag sík felszínek hiányából fakad. Ostrea teknőkön van a legtöbb mohaállat-telep, ami az Ostrea-fajok viszonylag nagyméretű teknőjével és szesszilis epibentosz életmódjával magyarázható. Egy esetben figyeltem meg Ostrea teknő belső részén mohaállat bekérgezést, ami arra utal, hogy a kagyló pusztulása után telepedtek meg a mohaállatok. 6.3. Bryoza fúrás Mohaállatok fúrásának nyomait 3 faj 4 egyedén figyeltem meg. Azaz a fajok 7,9 %-án és az egyedek 0,2 %-án. 3 csigafajon vannak: Polinices josephinia olla (DE-SERRES) Galeodes basilica (BELLARDI) Atletha rarispina (LAMARCK) Mind a 4 példányon Spathipora nemzetségbe tartozó mohaállat fúrásának nyomát találtam a csigaházak belső részén. Polinices josephinia olla faj esetében 2 egyeden fordult elő, míg a másik két faj esetében l-l példányon figyelhető meg a fúrások. 6.4. Muricidae családba tartozó ragadozó csigák fúrásnyomai Ezt az életnyomot 9 faj 76 egyede viseli magán. Vagyis a fajok 23,7 %-a, az egyedeknek pedig 1 %-a. Két kagylófaj és 7 csigafaj esetében találtam. A leírásuk során külön jelölésrendszert alkalmazok. Ezt a jelölést alkalmazom a Natica fúrások leírásánál is. A fajnév után álló szám a ragadozó csigák által megfúrt egyedek számát mutatja. Ezután egy három számból álló egység következik. Első tagja a sikeres, második a sikertelen, harmadik pedig a befejezetlen fúrások számát jelzi.