Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)
BABA, K.: Szezonális malakológiai vizsgálatok dél-alföldi gyepeken
Szezonális malakológiai vizsgálatok dél-alföldi gyepeken Bába, K. Abstract: Seasonal malacological examinations at grass-lands of Southern Great-Plain (Hungary). Malacological investigation of three grasstypes (Succiso-Molinietum, Agrostio-Festucetum) was carried out by the author. Examinations continued for two years (three times in a year) were completed with climatical and soil laboratory analysis. Evuluation was accomplished with help of cluster sampling and appraisal of abundancy data (ecology, habitat, feeding type). Drying up grasses under water influence is signed by the increase of CaCCb content and by the increase of abundancy of the periodically swamp-dweller Anisus spirorbis. Mowing and the lack of precipitation reduce the abundancy of water-side (E,R) species and swamp-dweller (P, B) species. While the abundancy of open space preferring species is (D, S) is increased. The abundancy of saprophage (Sz) species increases in contradiction of omnivorous species in the case of water influenced habitats. It indicates terrestrial euthrophisation. In the case of water covered territories changes indicated by the spring - autumn aspects. While in the case of the mown places without precipitation the summer - autumn aspects sign the changes Function of aspects can change annually. Degradation in the case of Astragalo - Festucetum community, mown three times a year is signed by the increase of species and number of individuals Bevezetés Az állategyüttesek szezonális viselkedésének megismerése eléggé elhanyagolt területe az életközösségek kutatásának. A talaj, a klíma, a talajvíz ingadozás és növényzet struktúrájának változása a tenyészidőszakban a talaj felszínén élő állatok életére, szaporodásvizsonyaira messzemenően kihat. Ezekhez járulnak az alkalmi vagy tartós kultúrhatások, - amilyen gyepeken a kaszálás. A téma vizsgálatának az ad hangsúlyt, hogy meglévő természetvédelmi területeken a talajlakó fajállomány eredményes védelme a tenyészidőszakban lezajló folyamatok ismeretétől is függ. Különösen fontos a fenntartó kezelés szempontjából a kaszálás időpontjának megválasztása. Mindhárom vizsgált gyepet, mint az alföldi gyepek többségét rendszeresen kaszálják. Anyag, módszer 1991-1994 között két területen három növénytársulásban végeztem szezonális vizsgálatokat. Ásotthalom, Kiskenéz-puszta Succiso-Molinietum typicum Soó 1968. láprét, AstragaloFestucetum rupicolae danubiale (Magyar 1933) Soó 1964, homokpusztarét, Kistelek-Tóalj: sziki sásrét, Agrosti-Caricetum distansis hungaricum (Rapaics 1927) Soó 1930, plantaginetosum maritimae Bodrogközy 1960. (Soó, R. 1980). A malakológiai anyagot 10x25x25 cm-es kvadrátokból gyűjtöttem. Ásotthalmon a SuccisoMolinietumbm 1991. 05. 3., 07. 15, 09. 21, 1992. 04. 30., 07. 22, 10. 05, Astragalo-Festuceíumban 1991. 05. 3, 07. 15, 09. 21. A havonkénti kaszálás miatt az egyedszám az év végére annyira lecsökkent, hogy az 1992. évi vizsgálatokat nem ismételtem meg. Kistelek-Tóalj Agrostio-Caricetumban 1993. 05. 5, 07. 17, 09. 22, 1994. 05. 17, 07. 16, 09. 15. A három területet rendszeresen kaszálták Kiskenézpusztán a Succiso-Molinietumoi 1991. június elejétől. 1992. évben kisméretű kaszálatlan felületet hagytak, ahol a gyűjtéseket végeztem. Kistelek-Tóalj 1993. évben magántulajdonba került, júniustól lett kaszálva. 1994 májusában a gyűjtés a területet bontó néhány cm-es víz szegélyén történt. Júniustól kaszálták. Május hónap kivételével a gyűjtések 5-10 cm-es alacsonyfüvű kaszált területeken történtek:
