Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

FŰKÖH,L.: Egy középhegységi víztározó környezeti hatásának vizsgálata a Mollusca-fauna segítségével

a) A faunák összetétele a Keresztes-kő oldalában és a Sima-kő oldalában alapvetően nem változott, az elmúlt évek során bekövetkezett csapadékhiány még nem érezteti hatását. Ennek bizonyítéka, hogy a sztyepp elemek gyakoriságának aránya 1978-ban 86,8 % volt, 1993-ban 87.8 %. A mindössze 1,0 %-os eltérés a 15 év távlatában nem jelentős (I. táblázat). Az eltérések sokkal inkább az egyes minták faunáiban mutathatók ki, melyek mikroklimatikus okokra vezethetők vissza. b) A Keresztes-kő mintáiban a legjelentősebb eltérés az 5. minta faunájában figyelhető meg (I. táblázat). Mig 1978-ban a sztyepp elemek gyakorisága 74,6 % volt, addig ma ez az arány 90.9 %. Sajnos ezen a ponton 1990-ben nem volt klímamérés, igy a változás mikroklíma adatokkal nem támasztható alá, de úgy gondoljuk az ok abban keresendő, hogy az elmúlt 15 év alatt a szoros déli pontján az l-es minta alatti területen az egykori sziklagyep záródott, egy igen nagy területen cserjés alakult ki, s ez a szorosban 1978-ban megfigyelt légmozgást megváltoztatta, a tó felöl jövő páradús levegőt felfogja. Feltehetően ez az oka az 1. mintavételi ponton észlelhető lényeges relatív páratartalom változásnak, s az ezzel párhuzamosan megfigyelhető faunaváltozásnak is. Nappal az állandó erős É-D-i szél szárító hatása érvényesül, ami ugyancsak a már említett cserjés miatt erőteljesebben érezteti hatását a 5. mintavételi ponton. Ha az 5. minta értékeit kiemeljük az összehasonlításból azt látjuk, hogy a változás nem oly nagy mértékű, 1978-ban a sztyepp fajok aránya 96,8 % volt, 1993-ban 97,4 %. c) A Keresztes-kőről elmondottakkal szemben sokkal jelentősebbek a változások a Sima-kő oldalában. Itt a sztyepp elemek gyakoriságának csökkenése -6 %. A 7. mintában az erdei elemek gyakorisága 8,3 %-al , a 8. mintában 3,7 %-al nő (V., VI. táblázat). Ennek oka a szemmel is látható gyepzáródás, a cserjés, erdős területek előretörése, elsősorban a szoros aljában húzódó patak felől. Oka, hogy a víztározó miatt iszapfogókat létesítettek. Az iszapfogókkal visszaduzzasztott Csernely-patak partját jóval kiterjedtebb és dúsabb növényzet övezi, mely a szorosban a gyors légáramlást lelassítja, s a nagyobb vízfelülettel közösen a légnedvesség növekedést okozza. Ennek hatása a szoros geomorfológiájának következtében az északi kitettségü Sima-kő oldalában érezteti erőteljesebben hatását. Ny-i fal faunája A teljesség kedvéért mind 1978-ban, mind 1993-ban begyűjtöttük a Ny-i erdős terület malakológiai anyagát is. Az innen előkerült faunában három lényeges változást lehet megfigyelni (Vin. táblázat): a) A Granaria frumentum relatív gyakoriságának igen erőteljes növekedése, az 1978-as 3,4%-ról 35,4%-ra. b) A Clausiliidae család gyakoriságának csökkenése. Mig 1978-ban az erdőssztyepp elemként ismert Cochlodina cerata nem fordult elő a faunában, addig ma 1,3%-os gyakorisággal találjuk, ugyanakkor a többnyire Laciniaria csúcsokból álló Clausiliidae indet. 29,5 %-os gyakorisága 4,4 %-ra csökken. c) A Vallonia costata gyakoriságának csökkenése 30,5 %-ról 3,2 %-ra. E három adat mindenképpen az erdei fauna és a cserjés területek faunájának átalakulásáról tanúskodik. Az okok feltárására további mintavételekre van szükség, melyet egy későbbi időpontban megkell ismételni, hogy - a szoros két oldalában elvégzett vizsgálatokhoz hasonlóan - az időbeli változások értelmezhetők legyenek. Összefoglalás A bemutatott változások oka sokkal inkább a víztározó telepítésével bekövetkezett környezeti viszonyok megváltozásával magyarázható, mint a klíma makroszintű változásával. Erre