Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 13. (Eger, 1994.)

DOMOKOS T.: A Balea biplicata (Montagu) békéscsabai előfordulásáról

A Balea biplicata (Montagu) békéscsabai előfordulásáról Domokos Tamás Abstract: On the occurrence of Balea biplicata (MONTAGU) at Békéscsaba (SE Hungary). Balea biplicata (Gastropoda, Pulmonata) belongs among the rare species at the Great Hungarian Plain. It has found that due to importation this species got under optimsalk microclimatic circumstances in some gardens of the inner town of Békéscsaba. 1993 március 27-én Békéscsabán a Jókai és a Gyóni utcák között fekvő szanált területről, az egykori kertek maradványaiból, földlabdás facsemetéket szereztünk be átültetés céljából. Az átültetés során feleségem az egyik műanyag zacskó alján Clausiliidákra lett figyelmes. A minta feltételezett származási helyére (bontás előtt Jókai u. 13., 15.) március 29-én visszamentem, s a kert közel 50 m -es maradványát átvizsgáltam. Pontosabban az egykori kerítés közelében fekvő, elsősorban avarral, tégla-, cserép- és gallytörmelékkel borított bokros (akác, bodza, orgona stb.), buldózertől egyenlőre megmenekült maradványai kerültek átfésülésre (egyelés, tömeggyűjtés). Az átfésülés rendszertani sorrendben a következő meglepő eredményt hozta: Cochlicopa lubricella 9 db Vallonia pulchella 9 db Vallonia costata 59 db Balea biplicata 201 db Cecilioides acicula 4 db Tandonia budapestensis 3 db Limax maximus 4 db Deroceras reticulatum 1 db Cepaea vindobonensis 23 db Helix pomatia 10 db A 201 db Balea biplicata közül hétnek (3.5%) volt mellékredője, négy aberrans volt (2% új szájadékot alakított ki a megelőző kanyarulat áttörését követően, nyitott köldökkel rendelkezett, nem volt taraja, sérülést követően a csonkulásnál nagyobb szájadékot alakított ki), kettőn alig lehetett a redőket kisilabizálni (1%), egy példánynak (0,5%) nem volt holdredője. A Balea biplicata háziasodási hajlamát Kiss, E-Pintér, L. (1985) említi: „néha falak repedéseiben és fatörzsek alatt él. Előfordul házak közelében, árnyékos törmelékes kertekben, faés kőrakás között is." Az Alföld négy - Tiszához és Maroshoz kapcsolódó - pontjáról említik (Tiszavid: Tisza hordalék, Lakitelek: Szikra, Szeged: Maros-hordalék, Tisza-hordalékÖ. Ezekben az esetekben a folyók transzportja kézenfekvő. Ezekkel szemben Békéscsabán előfordulása emberi tényezőkkel magyarázható: földlabda, tűzifa. Kiss, E-Pintér, L. (1985) 12.8-20.8: 3.0-4.4 mm-ben adják meg e nagyon változékony erdőlakó Clausiliida magasság és szélesség értékeit. A békéscsabai példányok méreteivel összevetve ezeket az adatokat a következők állapíthatók meg: 1. Az itteni példányok viszonylag nagyobb magasságú populációt képeznek (min. - átlag - max. adatcsoportja: 15.7-17.8-20.4 mm.) 2. A békéscsabai egyedek szélessége meghaladja a felső határt (3.9-4.2-4.6 mm).