Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)
DELI, T.-KISS, J.-SÜMEGI, P.: Előzetes adatok a barabási Kaszonyi-hegy (ÉK-Magyarország) Mollusca faunájához
a területre koncentrálódtak. Az erdőterület kiterjedése 6 ha (Szádok oldal), az erdőállomány kora 30-40 év. Az ezüsthársas erdőrészlet fokozottan védett terület. A gyepszintben bihari csormolya (Melampyrum bihariense) a dácikus kapcsolatot, a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) és a többi páfrányfaj a hűvös, nedves mikroklímát jelzik. A gyűjtési területről a következő fajok kerültek elő: 1. Cochlicopa lubrica (Müller, 1774) 2. Punctum pygmaeum (Draparnaud, 1801) 3. Árion subfuscus (Draparnau, 1801) 4. Witrina pellucida (Müller, 1774) 5. Vitrea diaphana (Studer, 1820) 6. Aegopinella minor (Stabile, 1864) 7. Cochlodina laminata (Montagu, 1803) 8. Clausula pumila (C. Pfeiffer, 1828) 9. Balea stabilis (C. Pfeiffer, 1847) 10. Bradybaena fruticum (Müller, 1774) 11. Perforatella vicina (Rossmässler, 1842) 12. Perforatella rubiginosa (Schmidt, 1853) 13. Helix pomatia (Linnaeus, 1758) A begyűjtött Mollusca fauna teljesen új adatokat szolgáltat a magyarországi, recens, szárazföldi csigák elterjedéséhez, mert korábban a területről nem közöltek ilyen jellegű anyagot. Ez mellett kiemelhető a faunából a Vitrea diaphana (Studer, 1820), Balea stabilis (C. Pfeiffer, 1828) fajok jelenléte, mert a Magyar Nagyalföld területéről ez az első gyűjtési adat mindkét fajra vonatkozóan. A B. stabilis fajt korábban (Pintér, L. et al. 1979) Szeged környéki hordalék anyagból közölték, de a magyarországi Clausiliák revíziója során törölték, mert Clausilia pumila fajnak bizonyult (Kiss, E.-Pintér, L. 1982-83). A B. stabilis faj a fentebb leírt gyűjtési területen tömegesnek mondható, élő állapotban is sikerült begyűjteni (az alkoholos anyagok a debreceni Ásvány- és Földtani Tanszéken vannak elhelyezve). Magyarországi elterjedési adata - ezideig - publikálatlan ennek a kárpáti eltérj edésű fajnak, csak szóbeli közlés alapján tudjuk (Varga András, gyöngyösi Mátra Múzeum, 1993. november), hogy előkerült a Zempléni (Tokaji)-hegység E-i részéről is. A Mollusca faunában igen jelentős arányban találhatók az erdei környezetet igénylő faunaelemek, a kárpáti (Balea stabilis, Perforatella vicina), a közép-európai (Vitrea diaphana, Clausilia pumila) hegyvidéki területeken elterjedt fajok. Ez a faunaösszetétel nem jellemző az Alföldre, még a jelentősebb csapadékbevételű, erősen erdősült ÉK-Alföldön is rendkívülinek mondható (különösen a Balea stabilis és a Vitrea diaphana jelenléte miatt). Véleményünk szerint ez a faunaösszetétel a Kárpátok középhegységi területeivel rokonítható, és a barabási Kaszonyi-hegy szárazföldi csigaanyaga, bár a fajok többsége a környező síksági terület bolygatatlanabb erdeiben megtalálható, mégis szigetfauna (ökológiai értelemben) jelleget mutat. Hasonló szigetfaunák feltételezhetők a Ukrajnához tartozó, Kárpátaljai területen a Beregszászi-hegység több vulkáni kúpján is.