Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

SZABÓ, S.: The effect of becoming waterless and experiments of livingplace reconstraction on Monusca living in the soid laces of Upper Kiskunság

Az adatsorból látható, hogy a partközeli gyűjtőhelyeken a 4. gyűjtőhely mollusca biomasszája közel tízszer több a 2. és 3.gyűjtőhelynél és 25-ször nagyobb az 1. gyűjtőhelynél. A nyíltvízi gyűjtéseknél az Anodonta cygnea biomasszája a 4.gyűjtőhelyen négyszer nagyobb az 1. gyűjtőhelynél. A gyűjtőhelyek mindegyikére jellemző a lágyiszap felhalmozódása az aljzaton. Különösen jelentős ez (kb l,5-2m) az 1. gyűjtőhelyen, ahol már a kagylók megtelepedését gyakorlatilag gátolhatja. A vízmintákat, mélységi vízmintavevővel, közvetlenül az aljzat felett vettem. A vizsgált paraméterek többsége a tűrhető határérték felett van. Azonban az oldott oxigéntartalomnál csak a kivezető csatorna zsilip mögötti részén volt a kívánatos határérték feletti (6,8 mg/l). A 2-4-es gyűjtőhelyeken a tűrhető érték felett mozog. Az 1. gyűjtőhely oldott oxigén tartalmának 2,4 mg/l értéke a kagylók számára alig viselhető el, hosszabb idő után pedig már letalis hatású. A vizsgált terület növényzete a szaprobitás alapján ß-mesosaprob: Ceratophyllum demersum, Myriophyllum spicatum (Gulyás, P. 1976), a trofitás alapján semi-eutothrof, eutothrof: Myriophyllum spicatum, Phragmites communis, Typha latifolia, Ceratophyllum demersum (Kovács et alii., 1986) jelző fajokat tartalmazza. Jelentős állománya van még a Najasa marinának is. A lebegő hínáros az 1. gyűjtőhelyen 90%, a 2. gyűjtőhelyen 60%, a 3-4. gyűjtőhelyen 50-40% borítású. Összefoglalás A Szigetbecsei-holtág malakológiai állapotfelmérése alapján a morotvákra jellemző mocsárfauna csak a D-i részen (4. gyűjtőhely) van már jelen. Ettől E-ra haladva a malakocönózisok degradációja fokozódik. Az 1. gyűjtőhelyen a nagyfokú iszapfelhalmozódás, az oldott oxigéntartalom alacsony szintje és az erőteljes eutrofizáció hatása miatt a molluscák helyzete kritikus határon van. (Lásd: 2.1-2.4.) Elsősorban az E-i részen (1-2. gyűjtőhelyek) indokolt a holtág élőhelyrekonstrukciója. Az évről évre keletkező fitomasszát el kell távolítani a vízből. A vastag lágyiszap kiszivattyúzása szükséges. Feltétlenül megoldandó a legalább időszakos vízmozgatás is. Irodalom: BALOGH, J. (1953): A zoocönológia alapjai - Budapest, Akadémiai Kiadó, 1-248. GULYÁS, P. (1976): Egységes Vízvizsgálati módszerek- VITUKI, Budapest, 1976. KOVÁCS et alii. 1986): A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények- Mezg. Kiad. -Budapest 1986. PODANI, J. (1980): Néhány klasszifikációs és ordinációs eljárás alkalmazása a malakofaunisztikai és cönológiai adatok feldolgozásában II. - Áll. Közi. LXVII. köt. 1-4. SZABÓ, S. (1986): Ein Beiträg zur Dispersionuntersuchungen der Wasserschnecken,Proc. of the 8th int. Mal. Congr. Budapest, 1983. 261-264. SZABÓ Sándor Baksay Sándor Református Gimnázium Kunszentmiklós Mészöly Pál u. 13. H-6090