Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 11. (Eger, 1992.)
Dr. Horváth Andor emlékülés halálának 20. évfordulóján
Dr. Horváth Andor emlékülés halálának 20. évfordulóján Session in memory of Andor Horváth Memorial meeting was held on the occasion of 20th anniversary of Andor Horváth's death on 9th April 1992 by the Szegedian Group of the Hungarian Biological Society. Short contents of the delivered lectures is given as follows: Andor Richnovszky: Mollusc-fauna of the flood basin forests of Lower-Danube Miklós Szónoky: Mollusc-fauna of the Upper-Pannonian formations of the south-east foreground of Mórágy-massif Károly Bába: Recent spreading possibilities of gastropods and its lessons in the Great Plain Horváth Andor egyetemi docens, malakológus, halálának 20. évfordulója alkalmából bensőséges ülésen emlékezett meg a kiváló szakemberről a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja. Az ülésen szépszámú hallgatóság tisztelgett a mester emléke előtt és nem csak azok, akiket O nevelt malakológussá, hanem azok is akiknek „csak" tanára volt. Az ülést Farkas Gyula egyetemi tanár nyitotta meg, majd az első előadó Mucsi Mihály volt. 0 mint emberről emlékezett, élményekről, eseményekről. Rengeteg ilyen volt és van. Valószínű az idő, a távolság még csak növeli ezek számát és hisszük, hogy a tanítványok emlékezetében, soha nem halványuló emléket jelentenek. Ezután Richnovszky Andor előadása következett aki - mint tanítvány — az ártéri erdők csigafaunájával foglalkozott. Arra kereste a választ, hogy milyen módon lehetséges az, hogy a nagyobb áradások, vízborítások után is jelentős fiatal példány jelenik meg az erdőben. Kísérletekkel igazolta, hogy a vízborítást a már lerakott csigapeték jól tűrik és két hetes vízborítás után is kb. 50% még ki tud kelni. A következő előadó Szónoky Miklós volt a tanítványok sorában. O mint fossziliákkal foglalkozó a Mórágyi-rög délkeleti előtere felső-pannóniai képződményeinek Mollusca-faunájáról tartott előadást. Megállapította, hogy a fúrási anyagokból elsősorban a mocsár és a sekély partközei faunája került elő, de más fúrások viszont a mély v. mélyebb vizek és a nyíltvíz faunáját tartalmazta. A vizsgálatok során 6750 példányban 55 puhatestű faj került elő. Igen érdekes volt, hogy olyan felületeket is sikerült szabaddá tenni, ahol a faunaelemek egymáshoz viszonyított számarányára is fényt lehetett derítem. Az ülés befejező előadása Bába Károly nevéhez fűződik. Mint minden előadó, O is méltatta néhány mondatban azt a szerepet amit az ő munkásságának során Horváth Andor jelentett. Előadásában a recens csigák terjedése lehetőségeivel és azok tanulságaival foglalkozott az Alföld vonatkozásában. A talált 97 fajt UTM térképre felvíve vizsgálta, hogy a középhegységre jellemző 48 faj milyen bejutási lehetőségekkel bírt, hogy az Alföldön megtelepedjen. Emiek okaként elsősorban a folyókat jelölte meg, de azt is megállapította és ennek már környezetvédelmi jelentősége is van, hogy a szennyezett folyók mentén nincs terjedés. Az Alföld peremére került fajok tovaterjedését nagyon hátráltatja az erdők hiánya. Megállapította, hogy a jelenlegi terjedési folyamat két dologtól, a ligeterdők fennmaradásától és a folyók tisztaságától függ.
