Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 9. (Eger, 1990.)
Sümegi Pál: A Vertigo Pusilla (D. F. Müller, 1774) Mollusca faj a magyarországi Nagyalföldön
Sümegi Pál A VERTIGO PUSILLA (O.F. MULLER, 1774) MOLLUSCA FAJ A MAGYARORSZÁGI NAGYALFÖLDÖN THE VERTIGO PUSILA (O.F. MÜLLER, 1774) MOLLUSC SPECIES IN THE GREAT HUNGARIAN PLAIN ABSTRACT : Author comparess the mollusc communities, vegetation, climatic relations of the four lowland-localities of the Vertigo pusilla species. The habitats could be ranked in the mesophyll degree of dampness and many mesophyll mollusc elements appear as attendant fauna in lowland relations. The Nyírség range of this species could represent a unified area with the region of central range of mountains, but this unified area divided into enclaves under antropogene influences . A Vertigo pusilla hazánkban elsősorban a középhegység területéről ismert. Mind a Dunántúli, mind az Északi-középhegységben mesofil réteken, erdőszéleken él, főként mohapárnán. A gyűjtési adatok alapján tipikusan középhegységi fajnak írták le és a magyarországi elterjedési térképen (PINTÉR L. - RICHNOVSZKY A. SZIGETHY A. 1979.) sem jeleznek alföldi elterjedési adatot. 1987 szeptemberében a Debrecen-Erdőspusztai területről (SÜMEGI P. 1989), majd a bátorligeti láp területéről (NYILAS I. - SÜMEGI P. 1988) több élő példánya került elő a Vertigo pusilla fajnak. A faj alföldi elterjedéséből levonható következtetések: A Nagyalföld területéről az irodalomban elsőnek Vágvölgyi J. (1953) a bátorligeti faunából jelzi a faj jelenlétét, sőt több száz darabot említ gyűjtési adatként. Sajnos ez az anyag megsemmisült és újabb gyűjtések során a faj nem került elő, ezért a faunarevízió során ezt az adatot törölték. BÁBA K. (1974 és 1983) az Alföld peremi élőhelyekről jelzi a faj előfordulását, jelenleg a szerzők adataival együtt már 4 alföldi előfordulási adattal rendelkezünk, így érdemes áttekinteni a különböző élőhelyeket. A lelőhelyek növénytársulásait és kísérőf auriá ját" az 1. táblázat mutatja be. A lelőhelyek közül keittő homoki tölgyesben (Csévharszti és a Halápi erdő), kettő pedig szil-tölgyj-kőris ligeterdőben (Bátorliget és Sárkánykert) található. Valamennyi élőhely, mesofil nedvességfokozatba sorolható és a vegetációs periódusban 400 mm csapadékösszeg jelentkezik a sok évi átlagban. A sárkánykerti lelőhely talaja öntéstalaj, a többi lelőhelyen homokos yáztalaj található. Az alföldi lelőhelyeket, valamint a faj elterjedését megvizsgálva a következőket állapítottuk meg: 1. Valamennyi élőhelyen jelentős arányban jelentkeznek az alföldi viszonylatban mesofilnek számító Mollusca fajok. Közülük azokat a fajokat emeljük ki, amelyek magyarországi elterjedése elsősorban középhegységi, mint a C arychium tridentatum , a Columella edentula , a Clausilia pumila , az OxychiIlus g laber és az Árion félék. 2. A faunák összetétele a középhegységeink tölgyes zónájának faunáihoz hasonlók. Az adatok szerint az ÉKAlföldönj és a csévharaszti erdőben olyan ökológiai feltételek vannak, amelyek lehetővé teszik a mesofil fajok megtelepedését.
