Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 9. (Eger, 1990.)

Domokos Tamás: A Bélmegyeri Bélhosszú földrajzi viszonyai, holocén puhatestű faunája és gerinces maradványai

7. 260 - 360 cm sárgásbarna, aprószemű, csillámos homok K - 2-3 db (1. 6. minta) M - 0 G - 0 3. fúrás 1. 0 - 100 cm humusz K - 0 M - Aegopinella minor G - - Macromammalia indet.: 1 fr. 2. 100 - 120 cm helyenként limonitfoltos, homokos humusz (átmeneti r.) K - 0 M - 0 G - 0 3. 120 - 190 cm vörösesbarna, helyenként mészszemcsés, erósen limonitos homok K - 1-2 mm-es limonitos M - 0 G - 0 4. 190 - 220 cm előzővel megegyező, csak világosabb színű és agyagosabb K - 0 M - 0 G - 0 5. 220 - 420 cm világosszürke, helyenként 1imonitfoltos finomhomokos kőzetliszt, néhány cm-es homok közbetelepülésekkel K - 0 M - 0 G - 0 6. 420 - 500 cm szürkéssárga középszemú homok, közepén és alján néhány cm-es szürke finomkőzetliszt réteggel K - 0 M - Hithynia leachi Nesovitrea hammonis (rec.) G - 0 A terepi rétegleírásért, a puhatestű anyag revíziójáért dr. Krolopp Endrének (MÁFI); a gerinces anyag meghatározásáért dr. Kordos Lászlónak (MÁFI) tartozom köszönettel. Puhatestűek A minták adatait áttekintve megállapítható, hogy a fúrásmintába recens Mollusca héjak is kerültek. Ezek közül az 1. és 2. fúrás 1. mintájából (talaj) előkerült recens példányok in situ előfordulásúak, a 3. fúrás 6. mintájából előkerült Nesovitrea hammonis pedig a spirálfúróval sodródhatott le 5 m mélyre. Mivel a többi mintában recens faj nem fordul elő, arra a következtetésre jutottam, hogy a spirálfúrő lekeverő hatása a mi esetünkben csekély. A Csömöki-domb és a Bélhosszú hátának felszíni gyűjtésből és fúrásból nyert recens faunája hasonlóságot mutat: