Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)

Bába Károly: Az Alsó-Tiszavidék és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet puhatestű faunája

Szárazföldi fauna (2. táblázat) Csigaszegénységükkel a szárazföldön is a szikes legelők, kaszálók tűnnek ki. Sziki kakás, csetkákás-sásos legelőkön esetenként Monacha és Chohdrula található. Más szikes formációkban Succinea oblonga élhet (Bába 1987). A gyepek közül a Potentillo-Festucetum képviseli a száraz és a Moliniocoeruleap kiszáradó láprétek a nedves homoki gyepformációkat (Bába 1987). A telepített száraz erdőkben mesofil elemek fordulnak elő: Punctum

, Vit rina , Euconulus

, Vallonia fajok (Bába 1970). A hullámterek közepesen magasak vagy alacsonyak. Az alacsony hullámterek erdeit a víz évente többször átöblíti. Faunája szegény (Bába 1982a). Gazdagabbak a közepesen magas, védett hullámtéri erdők, mint Sasér, Mártély, Tőserdő, ahol Euconulus

, Zonitoides

, Cochlicopa

, Perforatella

, alkalmanként Brandybaena

, Vertigo fajok találhatók. Időleges megtelepedő lehet a hullámtereken a Bradybaena és az Isognomos- toma Szeged körzetében, ami víz aktív faunatraszportáló szerepét igazolja. Erre utal Czógler gyűjtésnaplójának néhány feljegyzése, így Dorozsmafürdőn a Balea biplicata

, a szegedi Makkos erdőben a kárpáti Perforatella vicina és a Columella edentula nedvességkedvelők előfordulása. Ma az Alsó-Tiszavidéken a hullámtéri erdőkitermelés révén a szűktűrés határú erdőlakók hiányoznak. Állatföldrajzi elemzés Az Alsó-Tiszavidék állatföldrajzi összetétele szegényes. 10 faunakör képviseli az ország 22 faunakörből álló állatföldrajzi spektrumát. Hiányoznak a szűktűréshatárú faunaelemeket tartalmazó faunakörök ( 3. táblázat). Dominánsak a kelet-szibiriai, holarktikus és holomediterrán faunakörök. Utóbbi kettő ubiquista elemeket tartalmaz. A Tájvédelmi Körzet fokozottabb biotóp szegénysége révén az ubiquista elemeket tartalmazó holarktikus és holomediterrán faunakörök jelentősége növekszik meg. A klímának megfelelően a kontinentális faunakörök részaránya magas, jól indikálja a száraz forró nyarú (Pécsi 1969) kontinentális klímát. IRODALOM BÁBA, K. (1966): A Tisza hullámterének puhatestűi Algyő és Szeged között. Szegedi Tanárképző Főisk. Tud. Közi. II. 91-98. BÁBA, K. (1967): Malakozönologische Zonenuntersuchungen im toten Tisza arm bei Szikra. Tiscia (Szeged) 3, 41-55. BÁBA, K. (1970): Néhány Dél-Alföldi tölgyerdő csigatársulása Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közi. II, 95-101. BÁBA,. K. (1973a): Wassermollusken-Zönosen in den Moorwäldern Alnion glutinosae (Malcuit) der Ungarischen Tiefebene Malacológia 14, 349-354. BÁBA, K. (1973b): Szárazföldi puhatestű közösségek szukcessziója magyarkőrises égerlápokban. Szegedi Tanárképző Főisk. Tud. Közi. II, 43-50. BÁBA, K. (1973c): A víztelenedés hatása a mocsárerdők és ligeterdők vizi puhatestűire. Soósiana 1, 31-41. BÁBA, K. (1974): Mollusca communities in the Tisza bed in the reion of Szeged. Tiscia (Szeged) IX, 99-104. BÁBA, K. (1982): Comp arative faunistic and oecological investigations into the Land-Mollusca of the Körtvélyes reservation area. Tiscia (Szeged) XVII, 174-189.