Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)

Domokos Tamás-Kovács Gyula: A békéscsabai Széchenyi-liget Mollusca-faunájáról

(Az infúziós löszt a talaj alatti 20 és 30 cm közötti sávból vettük bolygatatlannak vélt helyen.) A liget bolygatott talajából, vakondtúrás és avarral kevert föld formájában, 9 helyen vettünk megközelítően 5-5 kg mintát, amelyet szárítás ill. iszapolás után dolgoztunk fel. A mintákból a későbbiekben ismertetett recens fajokon kívül a következő fosszilis, szubfosszilis fajok kerültek elő: Valvata cristata O.F. MÜLLER Lymnaea sp. Segmetina nitida (O.F. MÜLLER) Vertigo sp. Granaria frumentum (DRAPARNAUD) Chondrula tridens (O.F. MÜLLER) Succinea oblonga DRAPARNAUD Limacidae sp. Clausiliidae sp. Bradybaena fruticum (O.F. MÜLLER) Helicella obvia (MENKE) Helicopsis striata (O.F. MÜLLER) perforatella bidentata (GMELIN) Cepaea vindobonensis (FÉRUSSAC) A két felszínközeli minta összevetése szukcesszió okozta különbségekről árulkodik. Feltételezésünk szerint, a malakofaunában vertikálisan megmutatkozó különbség fauna-változással magyarázható. A zömmel vizi fajokat tartalmazó sáv felett lévő talajosodott részben, a szárazföldi fajok, s azon belül is a ligeti-erdei és melegkedvelő fajok dominálnak. Az árvízzel csak rendkívüli esetben elöntött lapos hátat, feltételezésünk szerint, a holocén füves, bokros puszta boríthatta. A klíma a korábbi időszakhoz képest szárazabb volt. Napjainkban a város mikroklimatikus viszonyait 10,9 C középhőmérséklet és 563 mm évi csapadék jellemzi (1. ábra). A Széchényi-liget fái nem egy maradványerdő utolső tanúi, hanem kifejezetten antropogén hatások szülöttei. A Széchényi-liget 1850-ben létesült az Ótemetőből kihasított területen, (mai nevét 1860. óta viseli.) Sörház, fürdő, lakóhelyiség épült és kert is létesült a régi temető helyén. A liget egykori temető voltát ma már csak K-i oldalán található koleradombok őrzik. A parkosítás Sztraka Ernő tervei alapján kezdték el és több hullámban folytatták. 1876-ban Gyuláról, Gyulaváriból származó csemetékkel a ligetet újratelepítik. 1888-ban árvíz pusztítja el a parkot és annak épületeit. A liget ismételt újratelepítése, parkosítása - a századfordulón és azt követően Lischka Lipót főkertész nevéhez fűződik. így a liget idősebb fái megközelítően 100 évesek. Az 1960-as évek elején néhány évig kisebb állatkert is üzemelt a ligetben. Ma a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat irodái és telepei, kertvendéglő, szabadtéri színpad és mozi található itt. A liget ma még meglévő idősebh fái: kocsányos tölgy, japánakác, tiszafa, vadgesztenye, platán, lepényfa, páfrányfenyő. A parkban komposztkészítés céljából rendszeresen összegyűjtik az avart, s ezzel elősegítik a talaj felső részének kiszáradását, a puhatestűek életterének beszűkülését. Az ilyen beavatkozásokat különösen a nagyobb termetű fajok sínylik meg. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Széchényi-liget évszázadok óta "eredményeit" tekintve nehezen kiszűrhető - emberi beavatkozásnak van kitéve. Ezért a csak lokálisan előforduló ritka fajok esetében a behurcolás ténye nem zárható ki.