Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Héra Zoltán: A Zselici Tájvédelmi Körzet erdőtársulásai és csigafaunája. A Ropolyi-erdő vizsgálata

3. A kiemelt faanyagot maradéktalanul elszállítják a területről, igy egyre kevesebb a korhadó farönk a területen. 4. A fák kidöntése után gyakran tuskóirtást is végeznek, amely a biotópok számának csökkenésén kivül közvetlenül is veszélyezteti a talaj lakó és a fatövekhez vonzódó fajokat. 5. A fák kérgének lehántásával létrejövő kéregkupacokat az erdészeti löszutakra hordják annak javitása érdekében, pedig a csigafajok számára ideális élőhelyül szolgálnának . A Zselici erdők csigaállományának fennmaradása szempontjából fontos felszínalakulási formák a hirtelen nyiló, mély, eróziós völgyek, amelyeknek alján a csigák viszonylag nagy egyedszámu populációkban élnek. A populációk feldusulásának három okát állapítottam meg: 1. A szivárgó talajvizek ezeken a mélyebb pontokon törnek elo és az igy létrejövő párás környezetben a nedvességkedvelő fajok elszaporodnak,. Mivel azonban ezek a szivárgó erek mindig más útvonalon haladnak, az egyes populációk könnyen elviztelenednek, illetőleg a viz elmossa őket. 2. A meredek oldalakról a humusz és az avar az árkok mélyére szállitódik, ahol igy ideális mikrokörnyezet alakul ki a csigák számára . 3. A talajgödrök a közvetlen erdészeti kezelés alól mentesek, mert a meredek oldalakon a biztonságos erdészeti munka nem lehetséges. A kidőlt és mélybezuhant törzsekért a munkások nem mennek le, igy azok a völgyek alján korhadnak szét. Az állománynevelést lezáró tarvágást az árkokban élő fajok sem élik tul a nedves környezet megszűnése miatt