Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Majoros Gábor: Malakofaunisztikai érdekességek

Ezzel szemben korábban, 1985. április 2oán, a Sárviz friss, tavaszi hordalékából a Kalózról jövő országút és a csatorna kereszteződése felett nagy mennyiségű csigahéjat gyűjtöttem, amelyek között sok Gyra ulus riparius is akadt. Mivel ezen a helyen néhány viztiszta, fényes héjat is találtam, kétségtelenné vált, hogy a faj a Sárrét vizgyüjtö területén jelenleg is él. Mindezeken felül a faj egy példányát megtaláltam a Gödöllőtol délre fekvő Juharos-hegy és a vasúti sin közötti rétek szélén húzódó enyves égeresben is, időszakos patak medréből.. Sajnos mind ez ideig élő példányait nem sikerült fellelnem ennek a vizicsigának, de nagyon valószínű, hogy az elkövetkező években kézre kerül, A héj alakja első pillantásra Hippeutis complanatusra emlékeztet, mert az átmérője ugyanakkora és lapos. A köldöke azonban tágabb és a kanyarulatok külső széle nem élesen tarajos, hanem legömbölyített. Kanyarulatainak lefutása egyébként teljesen azonos a Gyraulus albus kanyarulatainak görbületével: felül- és alulné- '. zetben egyaránt miniatűr G, albus-nak tűnik a héj • Pomatias rivulare /Eichwald/ Ennek a csigának egy erősen elszigetelt, kis populációját találtam 1985 őszén meg a Szekszárdi-dombság északi részében fekvő Sötét-völgyben, Az állat csak a Haramia-forrás közvetlen környékén él, ami kirándulóhely. Eddigi vizsgálódásaim szerint valószínűleg emberi behurcolással ju-