Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 6. (Eger, 1986.)
Domokos Tamás-Kovács Gyula: Néhány megjegyzés két előadás kapcsán
13o.o,Cl -195,o ,HC0 3 - 549,o , C0 3- 3o,o ,S0^~ -155,o pH - 7,8. A 2.,3,,4. csoportba tartozó fajok egyedei természetesen lehordás, bemosódás révén kerültek a Balatonba. A megközelítően 5 m magas magaspart morfológiájának a malakofaunára kifejtett hatására akarunk választ kapni, akkor a 2.,3.,4. diagramot kell összevetnünk. A magasparttól a Balaton felé haladva jól kivehető tendencia az amphibikus fajok számának erőteljes növekedése és a szárazságtűrő fajok számának csökkenése. Az erdei és ligeti elemek a gyér növényzetű lejtőn érik el minimumukat. Ez a tendencia, menetét tekintve, természetesen a lejtő morfológiájának függvénye, A lassan, fokozatosan emelkedő, de hasonló biotópokkal borított lejtőn feltehetően kevésbé drasztikusan jelentkeznek az előbbiekben kimutatott ökológiai változások. Ezek a tapasztalatok jól hasznosíthatók az üledékkel betemetett, fúrással feltárt egykori lejtők értelmezésénél. II. Békés megye sapkacsigáival foglalkozó dolgozatunkban az előforduló sapkacsigák leírását adjuk, s ismertetjük azok ökológiai igényét, s regionális elterjedését is, Megállapítjuk,, hogy a vizek szennyezettségét, asztatikus viszonyait leginkább az Acroloxus lacustris , legkevésbé pedig a Fekete-Körösből meglepetésre előkerült Ancylus fluviatilis viseli el, A Ferrissia wautieri , ökológiai igénye tekintetében, átmenetet képvisel az előbb emiitett két faj között. Az Acroloxus lacustrisszal együtt előforduló fajok; Physa acuta , Lymnaea truncatula , Anisus spirorbis , Gyraulus laevis , Gyraulus crista , Segmentina nitida , elvétve Ferrissia
