Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 5. (Eger, 1985.)

Domokos Tamás: A Horváti-likból (Uppony) előkerült holocén Granaria frumentum (DRAPARNAUD) morfológiai vizsgálata és kora

Érdekes módon a Granaria frumentum relativ frekvenciája és a házak magasságához tartozó statisztikus jellemzők ÍMo /H/ = a héj magasságának leggyakoribb értéke, B> a héj átlagmagassága 3 szélső értéke nem esik egybe. Ez azt jelenti, hogy a relativ frekvenciában és a morfológiai jellemzőkben az ökológiai viszonyok másképpen tükröződnek. Az ábra szerint a boreális végén bekövetkező lehűlés kezdetben növeli a Gra naria frumentum relatív gyakoriságát. Ennek oka a csapadékosabb időjárás okozta intenzivebb üledékképződés, vagy a gazdagabb vegetáció nagyobb eltartó hatása, esetleg a kettő együttes hatása lehet. Az atlantikum végén bekövetkező lassú felmelegedés és az ezzel együtt a szárazabbá váló klima /KORDOS, L. 1977/ ismét a Granaria frumentum héjmagasságának növekedését, s a lehordás csökkenését idézi elő. Említésre méltó még a törött héjak %-os arányának időbeli változása is. Közismert, hogy a fosszilizálódással kezdetét vevő és a morfológiai méréssel befejeződő mechanikai, kémiai tényezők bonyolult, komplex kölcsönhatása nyilvánul meg ezekben az adatokban. Ezekről a bonyolult kölcsönhatásokról természetesen semmi konkrét adat nincs. Néhány kvalitatív és kvantitatív megállapítás megtételére ennek ellenére ugy érzem lehetőség van. 1^ A relativ frekvencia és a törött % paralel lefutású. Az 5. számú kevert réteg 8o db Granaria frumentum- ából csupán egy db héj ép. 3^ A 4. és 3. számú mintából nyert Granaria frumentum jobb megtartásából intenzivebb betemetődésre lehet következtetni. Ez a tény is kézen-