Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 4. (Eger, 1984.)

Szabó Sándor: Adatok a Bükk-hegység patakrendszereiben élő vízicsigák eloszlásvizsgálatához I.

- lo gyűjtőhely/, 7, Pisidium sp. •. lo db, /II/5. gyűjtőhely/. Vizicsigák a források egy részében, illetve a tiszta vizű mészköves aljzatú patakok felső szakaszáról kerültek elő. Kivételt képez ez ideig egyedül a Szoros-patak, melynek az alsó szakaszán a víztározó kifolyásánál élt egy Lymnaea peregra kolónia. A csigák feldúsuló /Kummulativ/, szigetszerű /inzularis/ és véletlenszerű, egyenlőtlen eloszlása /inekvális/ a faj és az élőhely kapcsolatát jelzi. A Sadleriana panno nicának kedvező az algás mészköves aljzat, az egyenletes o-5o cm/sec vízsebesség és a háborítatlanság. A diszperzióvizsgálatok rámutattak arra, hogy igen kedvezőtlen hatása van a mésztufás és iszapos aljzatnak, a magas vagy változó vízsebességnek és főként a patakmeder háborgatásának. A Sadleri ana pannonica legelterjedtebb a Garadna-patak vízrendszerében, legnagyobb kiterjedésű élőhelye a Szalajka-patakban van, nem került elő a Hór-patak és a Tárkány-patak vízrendszeréből. Valamennyi élőhelynek határozottabb védelmet kell biztosítani, hiszen egy jól tenyésző kolónia /Sebesviz-patak oldalága/ az elmúlt évben erdészeti munkálatok miatt teljesen megsemmisült. A gyűjtések alkalmával meggyőződhettem arról,hogy a nem kellően ellenőrzött turizmus a szenynyezéssel, a patakmedrek háborgatásával szintén hozzájárulhat e védett endémikus fajunk teljes végveszélybe sodrásához. /SZABÓ 1982/83/