Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 4. (Eger, 1984.)

Ábrahám Ambrus: Megemlékezés Horváth Andorról

zelte oket mintha gyermekei lettek volna. Mérhetetlen sokat dohányzott, valósággal ette a füstöt, aminek bizonyara nagy része volt abban, hogy a koszorúerei trombotizáltak és halálát okozták. Szabadkán született 1912. november 5-én. Elemi és középiskoláit Pécsen, Budapesten és Debrecenben végezte. 19 31-ben iratkozott be a szegedi egyetemen a természetrajz és földrajz szakcsoportra. Szaktárgyaiból 1936-ban középiskolai oklevelet szerzett. Utána néhány esztendeig gimnáziumban tanított, közben mint díjtalan gyakornok, egy esztendeig az egyetemre is bejárt. Mivel későbbi életsorsa szorosan kapcsolódik az egyetemi állattani intézetek helyzetéhez, helyéhez és munkájához az alábbiakban ismertetem azokat a törteneteket, amelyek Horváth Andor munkájára és jövőjére döntő befolyást gyakoroltak. Köztudomású dolog, hogy az első világháború után Kolozsvárt és vele a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Romániához csatolták. Ennek a következménye volt az, hogy az egyetemnek el kellett hagynia Kolozsvárt. Az egyetem tanári testülete 192o-ban Budapestre költözött és ott tartózkodott addig, amig végleges helyéül Szegedet nem jelölte ki a nemzetgyűlés. Amikor ez megtörtént, az egyetem tanárai 1921-ben Szegedre jöttek, ahol őket örömmel fogadták, de az egyetem elhelyezése, főleg a felszerelése nagy nehézségekbe ütközött. Különlegesen jelentkezett mind a kettő az egyetemi állattani intézetnél, amelyet szinte üres kézzel kisért Szegedre Dr. Farkas Béla, az intézet docense. Az állattani intézet az akkori Baross Gábor Gimnáziumban kapott pár helyiséget, ott he-