Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 2. (Eger, 1982.)

Dr. Parászka László: Csigalelőhelyek jellemzésének lehetősége jelzőnövények segítségével

Csomós szittyó /Juncus conglomératus/ Erdei zsurló /Equisetum silvestris/ Mocsári pajzsika /Drioptheris Thelyptheris/ Posvány sás /Carex acutiformis/ Nedves vagy tul nedves talajt jeleznek: Réti legyezó'fü /Filipendula, ulmaria/ Réti füzény /Ly

thrum salicaria/ Vízparti angyalgyökér /Angelica silvestris/ Posvány galaj /Gallium uliginosum/ Nyulkömény /Selinum carcifolia/ Fekete nadálytő /Symphitum Officinale/ Fehér tippan /Agrostis alba/ Gyepes sédbuza, /Deschajnpsia, caespitosa/ Görcsös görvényfü /Scrophularia nodosa/ Réti kakukkszegfü /Lichnis floscuculi/ Kék perje /Mollinia coerulea/ Széleslevelü gyapjusás /Eriophorum latifolium/ Keskenylevelü gyapjusás /Eriophorum angustif

olium/ Martilapu /Tussilago Farfara/ Mig a talajvízszintre vonatkozó fúrások csak a pillanatnyi állapotra utalnak, a növénytakaró általánosan jellemző információt ad. /Pl. egy nyáron környezetbe illő száraz terület lehet egyébként magas talajvizü, időszakosan vizállásos./ Egyes nedvességet igénylő növények, növénytársulások a talaj egyéb tulajdonságaira is általhatnak. Pl. az előzők közül a következők /csak magyar nevén közlöm/: Mészkerülő, savanyu talajt kedvel a juh sóska, sárga nőszirom, béka boglárka, mocsári gólyahir, béka szittyó, csomós szittyó, posvány galaj, görcsös görvényfü, keskenylevelü gyapjusás.