Petercsák Tivadar (szerk.): Népművészeti örökségünk Heves megye. Kiállítás a Dobó István Vármúzeumban április 2-június 20. (Eger, 2004)
Menyasszonyváltság, a vőlegény ajándéka. Noszvaj A vallásos élet közösségi színterei A népi vallásos gyakorlatban fontos szerepet töltöttek be a szakrális kisemlékek és számos hozzájuk kapcsolódó szokás, hagyomány alakult ki megyénkben. Kiemelhetjük a kápolnákat, haranglábakat, út menti kereszteket, szobrokat (Szent Vendel, Szent János, Szent Orbán és Donát), kálváriákat, képoszlopokat, élőfára erősített szentképeket és az épületfalakban álló szoborfülkéket. A búcsújáró helyek körül kialakult szokások gazdag szakrális tárgyi kollekciót elevenítenek fel. A házban őrzött kegytárgyak legrégibb rétegét a 19. század végéről datálható darabok jelzik, amelyek vándorkereskedők kínálatából, majd búcsúkból kerültek paraszti használatba. Ilyenek voltak az üvegképek és tükörképek, a faragott és festett kegyszobormásolatok. A Mária-házat kitüntetett helyre, a sarkos elrendezésű szobában, a szent sarokba függesztették. Eger szervita búcsújának közkedveltsége a sasvári kegykép másolatainak elterjedését segítette elő. A szakrális tárgyakhoz tartoznak a szentelt gyertyák, rózsafüzérek, szenteltvíztartók, a hutaüveg, fa-, gipsz- vagy porcelán Mária-szobrok, angyalok, Szent Antal, Szent Család és Pieta ábrázolások. Ünnepi ájtatosságokra díszes vallásos feliratú abrosszal terítették le az asztalt. A protestáns paraszti házbelsőben jellegzetesek az igetáblák, a házi áldás, a Kálvin-portré és a hazafias nyomatok. A katolikus ház külső szférájában kép- és szoborfülkék, a házoromzatok kereszt alakú fűrészelt díszei, a kovácsoltvas oromdíszek szép példái jelennek meg vidékünkön. A templomok nemcsak a vallásos kultusznak, de a közéletnek is fontos színterei voltak. A protestáns templomok festett asztalosmunkáin (Noszvaj, Átány, Nagyvisnyó), úrasztali felszerelésein a népművészetjói ismert motívumait is láthatjuk. A katolikus templomok népi alkotásokat (hordozható ésöltöztetős Mária szobrok, képek), a körmenetek és búcsújárások alkalmával használt helyi készítésű szakrális tárgyakat őriznek. Megyénk temetői állandó kapcsolatban állnak az élő településsel. Nemcsak azok tükörképét adják, de a helyi társadalmi, felekezeti viszonyok és a szokások is jól nyomon követhetők sírkertjeinkben. A Mátra és a Bükk könnyen faragható vulkáni tufáját felhasználva a kőben gazdag vidéken a parasztiparosi sírkőfaragás nagyobb központjai - Demjén, Sirok, Tarnaszentmária és Szomolya-jöttek létre. 11 Szószékkorona. Nagyvisnyó. Református templom Mária-ház. Hatvan
