Császi Irén (szerk.): Mesterek üzenete. Élő szellemi kulturális örökségeink (Eger, 2012)

Vass József (1899-1969) a Népművészet Mestere Poroszlón született, szegényparaszti családban. Fiatal korában vásározott, szarvasmarhákkal kereskedett, esetenként hajtóként dolgozott. Feleségét is egy vásárban ismerte meg, aki egy módos tiszaörsi gazda lánya volt. Két fiuk született: 1927-ben Lajos, a későbbi zeneszerző és karnagy, 1940-ben József, a majdani énekes, a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Énekkar tagja. Katonai szolgálatát 1920-ban Sopronban töltötte, mint pótcsendőr. 1942-ben Kárpátaljára helyezték hadtápszolgálatra. Ezek az otthonától távol töltött idők repertoárján is nyomot hagytak, a katonaságban hallott dalokat egész életében szívesen énekelte. 1933- ban barátságot kötött Sugár József, Polgárról Poroszlóra került gulyással, akivel gyakran énekeltek együtt. Sugár a tiszántúli pásztordalokat és betyárnótákat hozta magával, ezzel is gazdagítva Vass József ismereteit. Rengeteget énekelt, a népdalok mellett református zsoltárokat is. A poroszlói református gyülekezet presbitereként aktív társadalmi életet élt. A Magyar Rádió és a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja számos hangfelvételt készített a jeles énekessel. Fia, Vass Lajos is végzett gyűjtést édesapjánál, ezekből a gyűjtésekből népdalfeldolgozások, kórusművek is születtek. 1967-ben nyerte el a Népművészet Mestere címet. Diszkográfia PAKSA Katalin - NÉMETH István: Magyar Népzenei Antológia 4. Alföld. Budapest, Hungaroton, 1989. RAJECZKY Benjamin: Magyar Népzene 2. Budapest, Hungaroton, 1972. $ 34 VARGYAS Lajos: A magyarság népzenéje Budapest, Fonó Records, 2002. Énekes

Next

/
Oldalképek
Tartalom