Császi Irén (szerk.): Mesterek üzenete. Élő szellemi kulturális örökségeink (Eger, 2012)
1904-ben születtet Átányban. Gyermekéveit Heves megyei szülőfalujában töltötte. A családjában használt gazdasági szerszámok, eszközök beleivódtak emlékezetébe, egész életére meghatározó hatással voltak. A kovácsolást falubeli mesterétől tanulta. A kovácsműhelyt is tőle örökölte, ez megkönnyítette elindulását a kovács szakmában. Élete nagyobb részét Átányban élte. 1964-ben figyeltek fel tehetségére a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet vezetői. Abban az évben belépett a szövetkezetbe. Ihletet az átányi falusi házak oromdíszeiből merített. Egyszerű, sallangmentes alkotásai szépek, arányosak voltak, jól egészítették ki a népi kisbútorokat, szőttesekkel díszített lakásbelsőket. Újszerű tárgyait rózsákkal, tulipánokkal díszítette. Különösen szép gyertyatartókat, fali fogasokat kovácsolt, melyeket apró metszésekkel díszített. Különlegesek voltak azok a fali gyertyatartók, melyeket Szent Györgyöt és Szent Lászlót ábrázoló csempékkel díszített. A kovácsmesterség hagyományait példaszerűen ötvözte a korszerű használati igényekkel. 1971 áprilisában, Budapesten bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott. 1964-ben megkapta a népi iparművész címet, 1967- ben pedig a Népművészet Mestere kitüntetést. 22 Ivák Pál ( 1904-1971 ) a Népművészet Mestere Kovács
