Császi Irén et al.: Heves megye élő népművészete Népművészeti örökségünk (Eger, 2005)

Hímzéseiért a szövetkezet két alkotója kapta meg a Népművészet Mestere és egy a Népművészet Ifjú Mestere címet. A függönyök, abroszok, korunk lakáskultúrá­jához igazodva, könnyedségükben is őrzik a hevesi textilek legfontosabb jellemzőit: az egyszerűséget, a laza szerkesztést, a mértéktartó díszítést. A megye több településén alapítottak szövő és hímző részleget. A Mátraalja keresztszemes és vagdalásos hím­zéshagyománya bodonyi és recski alkotók keze nyomán él tovább. Néhány évig Hevesen poroszlói és tiszafüredi hagyományokat felelevenítő bútorké­szítő részlegük is működött, valamint kovácsoltvas használati- és dísztárgyakat is készítettek. Áz utóbbi években több kézműves műhely és alkotóközösség összefogásával terveztek olyan szobaberendezéseket (pl. gyermekszoba), ahol az egyes tárgyak (bútor, szőttes, kerámia stb.) teljes összhangban vannak. A Heves Megyei Népművészeti Egyesület 1982- ben alakult. Az alkotók többsége a mindennapi életben használható tárgyakat készít, s céljuk, hogy a mai környezet szerves részévé váljanak a népművészeti tárgyak. Követik a hagyományt, de egyben új utakat is keresnek. Kötődnek a tradíciókhoz, de megfelelnek a modem környezet követelményeinek. Az amatőr népművészek legnagyobb táborát a hímzők alkotják, akik, mint egykor a falusi paraszt­asszonyok, saját gyönyörűségükre, lakásuk díszítésére készítenek tárgyakat. A hímzést legtöb­ben népművészeti táborokban, szakkörökben, tan­folyamokon sajátították el. A viselettervezők és -készítők ruhái szabásuk­ban, díszítésükben, anyagukban is a palóc nép­viselet hagyományait őrzik, ugyanakkor egyszerű­ségükkel, finom kidolgozásukkal szépek és elegán­sak. Kiemelkedő munkásságukat bizonyítja, hogy egyikük a Népművészet Mestere, ketten pedig a Népművészet Ifjú Mestere cím tulajdonosai. Mun­káikat Európán kívül is ismerik. A ma hordható ruhák mellett hagyományőrző együttesek számára •i is készítenek ruhákat. A népi ékszer készítők gyöngy nyakékei sárközi és moldvai csángó hagyományokat idéznek, de van közöttük, aki kalotaszegi gyöngyöspártát készít. Különleges, kifinomult munkát igényel a lószőr­­ékszer készítés. Teljesen új, egyedi stílusúak a kerámia ékszerek. Természetes anyagukkal mindennapi szükség­letet fejeznek ki a vesszőből, gyékényből és csuhéból font tárgyak. A kosarak, tálcák, kenyér­tartók, apróbb bútorok szinte már minden lakásba visszatértek. A fafaragók közül többen még a pásztor­­művészetből ismert díszítőtechnikákat viszik tovább, csont- és szarufaragványokkal kiegészítve, másrészt mindennapi szükségletre készítenek tárgyakat: tálakat, fűszer- és edénytartókat stb. A fafaragó stúdió tagjainak közös alkotásai a szabadtéri játszótér együttesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom