Császi Irén (szerk.): Kocsira ládám, hegyibe párnám… Ácsolt- és festett ládák a Palócföldről (Eger, 2014)

Mezőkövesd A mezőkövesdi festett bútor főbb jellegzetességei, a dúsan virágozott, élénk színek a gyermekeknek készült játékbútorokon is megjelennek. A miskolci virágozó asztalos Berecz József 1915-ben Mezőkövesdre költö­zött. A festett bútorok iránti kereslet ekkor már itt is elapadt és 1918-ban készítette el az utolsó ládát, fia már festetlen új stílusú bútorokat kezdett készíteni. A Néprajzi Múzeum Játékgyújteménye őriz egy mező­kövesdi festett babaágyat, amely piros alapon kék, sár­ga, fehér ecsetes virágokkal díszített. Az eladó édes­anyja készíttette kislányának egy helyi asztalossal. Az 1930-as évektől Kovács András asztalosmester, bú­torfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere a festett bútorok mellett rokonok és ismerősök gyerme­keinek, valamint a matyó babakészítő asszonyoknak is készített bababútorokat. Az 1980-as években Köteles Józsefné babakészítő a hortobágyi vásárra, eladásra is festett bölcsőt, ágyat, asztalt, lócát, székeket és ládát. Trónusos festett nyoszolya. Matyó Múzeum, Mezőkövesd. A gyermekjátékok egyedi és személyes vonásokat hordoznak magukon, alkotóik mesterségüket, a hagyományok őrzését, a tárgykészítésre való ösztönzést sugallják általuk, s ebben rejlik a kézi munkával készített játékok hatalmas értéke. Kiétei (Kyjatice) gyermekjátékok. A gömöri ácsolt ládák motívumkincse a kiétei gyermekjátékok felületén jelent meg ismét. Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteménye. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom