Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
2.3. Az összeesküvés további kiterjesztése Heves megyében A politikai rendőrség igyekezett a gyöngyösi és a hatvani j árás területéről minél több „összeesküvőt” bevonni az eljárásba, amelyet tanúsítanak az egymást követő letar- tóztatási hullámok. Kevésbé ismert azonban, hogy kísérletet tettek egy egri vonal létrehozására is, amellyel már megyei szintre lépett volna a szervezkedés. Az előzmények azonban más forrásból fakadtak: a kisgazdapárti Egri Barázda című hetilap május 11-i száma az Egri Népbíróság két bíráját bűncselekmény elkövetésével vádolta meg. Néhány nap múlva az egri rendőrség az újság négy munkatársából hármat letartóztatott. A háttérben sejthető visszásság az MKP-hez közelálló Igazságból derül ki, ugyanis az esettel foglalkozó cikk egyrészt kiemelte, hogy a nyomozás érdekében a nyomozóhatóság nem adott ki információt, másrészt azonban magyarázkodásba kezdett, miszerint a letartóztatásnak nincs köze az említett cikkhez.27 Ami a sajtóhíradásokból kimaradt, azt megtudhatjuk Milassin Kornél főispán Nagy Ferenc miniszterelnökhöz és Gyöngyösi János külügyminiszterhez írt 1946. május 20-i jelentéséből. A főispán leírta, hogy a letartóztatott egri újságírókat napokig a pincében tartották fogva, miközben gumibottal agyba-főbe verték őket, és „bizonyos irányú” vallomásokat akartak kicsikarni belőlük, amelyek minden bizonnyal a me- gyeszerte felderített más szervezkedéssekkel történő kapcsolattartást igyekezett kimutatni. Nemcsak az egri esetet, hanem a korszak általános viszonyait is érzékelteti, hogy a megye első emberének, a kormány képviselőjének tekinthető főispánnak a határozott kérése ellenére sem adott felvilágosítást a rendőrség a letartóztatások hátteréről. Heves megye három városában mesterségesen felszított hisztérikus hangulatra igyekezett rájátszani a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megyei vezetője, Sz. G. Anyiszi- mov alezredes, aki május 18-án Egerben magához rendelte Milassin főispánt, Bartha István alispánt, a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőit, a lapszerkesztőket, illetve a megyei Nemzeti Bizottság elnökét. Az egybegyűlteknek négy órán keresztül kemény hangnemben ecsetelte a felügyelete alá tartozó Heves megyében kialakult helyzetet. Bár a nyomozati szakasz hivatalosan még le sem zárult, de főbb következtetéseit máris levonta: a fegyverszünet rendelkezéseit a megye hatóságai nem tartják, illetve nem tartatják be. így a be nem szolgáltatott fegyverek és fasiszta sajtótermékek elősegítik az összeesküvés megyeszerte való kiépülését, amelynek élén meglátása szerint a Független Kisgazdapárt vezetői állnak. Anyiszimov ellentmondást nem tűrő szavai minden bizonnyal dermesztőén hatottak a jelenlévőkre, hiszen Heves megyében az országos helyzettől eltérően a főispán és az alispán személyét is az FKGP adta. Anyiszimov az FKGP női tagozata által május 19-ére tervezett egri ünnepélyét betiltotta, és elrendelte, hogy attól kezdve minden nyilvános eseményhez tőle kell engedélyt kérni, ellenkező esetben a szervezőket szovjet hadbíróság elé állíttatja. A kisgazda női tagozat küldöttségét Anyiszimov nem volt hajlandó fogadni sem, csak rájuk förmedt, hogy először adják ki számára a fasiszta összeesküvőket, majd utána 27 Igazság, 1946. május 19. 16
