Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
1. Előzmények: 1945. év eseményei
A Független Ifjúság mellett említést érdemelnek a katolikus egyház támogatásával létrejött ré- gi-új ifjúsági egyesületek is, mint a Katolikus Legényegylet (KÁLÓT), illetve a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (KALASZ), amelyek még az 1930-as évek közepén alakultak meg. Feltételezhető, hogy a KÁLÓT és a KALASZ elsősorban a hatvani járás kisebb lélekszámú községeiben, míg Hatvanban inkább a Független Ifjúság dominált. Az említett szervezetek a MA- DISZ rovására gyarapították szimpatizánsaik táborát, amely Heves megyében 1945júniusára jelentősen meggyengült, majd a perifériára szorult, Hatvanban pedig ősszel gyakorlatilag beszüntette tevékenységét.4 Az MKP megyei titkárának 1945. júliusi jelentése önmagáért beszél: A Madisz az egész vármegye területén nagyon gyengén működik. Ennek különböző okai vannak. Képzett kommunista ifjúságunk nincs, ezzel szemben a katolikus egyház keretén belül működő Katolikus Legényegylet és a Kalász ifjúsági egyesület nagyon ráfekszik az ifjúságra. A Szociáldemokrata Párt külön if óságot tart magának, a Kisgazda Párt megint külön, s így természetesen a legnagyobb káosz uralkodik a Madisz körül Heves megyében.5 6 1.3. Az újhatvani katolikus egyházközség létrejötte Hatvan településszerkezetének sajátos vonásaként az óhatvani városrésztől viszonylag távol eső vasútállomás környékén az 1880-as évektől fokozatosan új városrész jött létre. A „régi” várostól jelentős távolságra fekvő vasutas kolónia tagjai körében az 1910-es évektől egyre gyakrabban vetődött fel egy új katolikus templom alapításának igénye, amelynek érdemi előkészületei az I. világháborút követően kezdődtek el. A részben közadakozásból felépülő templom 1929-re készült el, amelyet Hanauer Árpád István váci megyéspüspök augusztus 20-án szentelt fel. Az egyházközségi teendőket a belvárosi plébánia látta el egészen 1931-ig, amikor is a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett rendtartomány ferences szerzetesei telepedtek le Újhatvanban. A ferences barátok már 1925-ben sikeres missziót végeztek Hatvanban. Ekkor vetődött fel Lévay Mihály prépost-plébánosban, hogy a jövendő újhatvani templom vezetésére érdemes volna ide invitálni a ferenceseket. A rend tartományfőnökével 1926-ban felvette a kapcsolatot ez ügyben, majd több éves előkészítő folyamat után, az 1930. július 16-án Szécsényben megtartott éves tartományi gyűlésen mondták ki határozatilag a rend Hatvanban történő letelepedését. Az új hatvani templom mögött 1931 tavaszára készült el a szerzetesek lakhelyéül szolgáló kolostor épülete, majd a váci püspök, az Apostoli Szentszék, illetve a ferences általános rendfőnök kért és kapott engedélyt a működésre. 1931. augusztus 27-én érkeztek meg az első barátok a hatvani vasútállomásra a komoly irodalmi tevékenységet folytató Páter Király (König) Kelemen rendház-főnök vezetésével. A váci egyházmegye és a ferences rend szerződése értelmében a templom és a kolostor épülete az egyházmegye tulaj donát képezte, a ferencesek „csak” használatra kapták meg. A szerzetesek 1931. augusztus 31-től ellátták az újhatvani hívek plébániai szolgálatát is, bár a Hatvan-belvárosi anyaplébániától való tényleges szervezeti függetlenedés csak a II. világháború befejeződése után, 1946-ban valósult meg. A rend tagjai hitoktatói feladatokat vállaltak a vasúttelepi és a nagyteleki elemi iskolában, valamint az új- hatvani polgári fiúiskolában.11 4 PIL 274-16/169.120. MKP hatvani titkár jelentése. 1946. április 6. 5 MNL HML X-l-1-11. MKP megyei titkár jelentése. 1945. július 11. 6 KOVÁCS János István 2008.49-51. 8
