Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
2.5.7. Páter Lukács Pelbárt A Berényi IUés-Fehér-Ocsovai „összeesküvő klikk”, illetve Nagy József mellett a harmadik hatvani szál kulcsszemélyisége, az 1945 derekán Hatvanba helyezett Páter Lukács Pelbárt, aki révén a katolikus egyházat és a ferences rendet egy újabb „összeesküvő sejt” felderítésével lehetett kompromittálni. Lukács Pelbártot 1946. május 6-a éjszakáján tartóztatták le a hatvani kolostorban, majd - a P. Jozafát által közölt információ szerint - a HM Katonapolitikai Osztály Nádor utcai központjába vitték.63 A VFK PRO Bajza utcai székházába innen szállították át kihallgatásra A vizsgálati anyag tanúsága szerint két nappal korábban, május 4-én V. Sándor MÁV-tiszt, a hatvani rendőrség politikai osztályán tett tanúvallomást P. Lukács ellen, amely feltételezhetően fontos szerepet játszott a ferences barát letartóztatásának előkészítésében. A szöveg önmagáért beszél: Kb. három héttel ezelőtt hazafelé menet megálltam az utcaajtóban, mivel lépéseket hallottam, s behúzódva a kapu alá vártam és hallgatóztam. Odaérve megállapítottam, hogy a közeledők, név szerint Dalnoki István (...) ésNánási Oszkár, kit most tartóztatott le a politikai rendőrség, minta terrorszervezet tagját és Páter Pelbártferencrendi barát. A beszédből csak annyit tudtam kivenni; - majd mi megmutatjuk és másképp lesz hogy melyik mondta azt nem tudom. (...) Megállapításom szerint a papnak is van kapcsolata a terrorszervezettel. Különben is az egész viselkedésből és magatartásából kitűnik jobboldalisága. (.. J64 Az első bekezdés a mátravidéki összeesküvés tanúvallomásaiban több esetben előforduló gyakori véletlen esete: a tanú éppen ott járt és abban az időpontban, amikor a gyanúsítottra terhelő mondat hangzott el, vagy cselekmény történt. A vallomás elsődleges célja a Dalnoki Istvánnal és Nánási Oszkárral fenntartott közvetlen kapcsolat bizonyítása volt. Május 6-án, feltehetően közvetlenül Lukács Pelbárt letartóztatása előtt vagy után, Kiss Szalézt tanúként kihallgatták hatvani rendtársa ügyében, amelyben jellemeznie kellett rendtársát, akit rendkívül intelligens, különös nyelvkészlettel rendelkező, érzékeny személyiségként írt le. Tagadta azonban, hogy a gyöngyösi szervezkedésről bármilyen formában említést tett volna rendtársának, vagy Lukács tájékoztatta volna őt az általa kezdeményezett hatvani sejtről. A három nappal későbbi, május 9-én kelt kihallgatási jegyzőkönyvében, P. Kiss Szaléz terjedelmes formában számolt be egy országos kiterjedésű katolikus összeesküvés főbb kereteiről, név szerint megemlítve Futó Dezsőt, az FKGP egyik országosan ismert politikusát, a párthoz közel álló Kis Újság főmunkatársát. (Futó régi szálka volt az MKP szemében, mivel személyéhez fűződött a 1946. március elején meggyilkolt szentesi rendőrkapitány ügyének feltárása) A Lukács Pelbártra vonatkozó szövegrészek jelentősen megváltoztak három nap leforgása alatt. Az új koncepció szerint közvetlenül Pelbárt atya Gyöngyösről Hatvanba történő áthelyezése előtt megbeszéléseket folytattak arról, hogy az ifjúságot helyben is szervezze meg, kezdetben vallási alapon, később már ellenállási mozgalom formájában. P. Jozafát hatvani házfőnök később felkereste P. Szalézt Gyöngyösön, aki személyén keresztül küldött üzenetet P. Pelbárt részére, hogy erőteljesebb formában volna szükséges a fegyveres szervezkedést megindítani.65 63 MFL Acta Provinciáé Capistranae 65/1947. P. Jozafát levele. 1947. január 21. 64 ÁBTL 3.1.9 V-113398.83-84. Tanúvallomási jkv. (V. Sándor). Hatvani Rkap. PRO. 1946. május 6. 65 KAHLER Frigyes 2009.179-180.; ÁBTL 3.1.9 V-113398.266-267. Tanúkihallgatási jkv. (P. Kiss Sz.)( VFK PRO. 1946. május 6. 32
