Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)

2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte

A kihallgatás folyamán kiderült, hogy május 1-én ki akarták siklatni a hatvani vonatot. A vonat elleni merényletet pontosan kitervezték. Elhatározták, hogy né­hány száz méteren felszedik a sínpárokat, helyette pedig csonka sínrészt raknak le, amely feltétlenül előidézte volna a katasztrófát. Ugyanilyen merényletet ter­veztek az egyik vasúti híd sínpárjain is, de a terveket egy vasúti őr ébersége meg­akadályozta. A letartóztatott fasiszta diákok kihallgatása a gyöngyösi fasiszták kihallgatásaival egy időben folyik.34 35 36 A Világosság munkatársa, Zsolnai László mindent megtett annak érdekében, hogy az eljárás mellékvágányán érkező hatvaniakat ugyanolyan gonosztevőkként könyvelje el az újságolvasó, mint a gyöngyösi fiatalokat. Meg akarták gyilkolni a hatvani vezető politikusokat, fel akarták robbantani a hatvani orosz katonai parancsnokságot és mindenben úgy akartak tevékenyked­ni, ahogy gyöngyösi elvbarátaik gyilkosságok sorozatával, rablások és fosztogatá­sok tömegével példát adtak a gyáva, alattomos, hazaáruló brigantiknak az újabb országvesztés előkészítésére.”33 A Szabad Nép május 6-i számában Berényi Illés volt a „főszereplő”, aki ekkor vallotta be, hogy Antal József több esetben felkereste a hatvani kisgazdapárt helyiségében, ahol jelen volt a szintén őrizetbe vett Fehér Endre is. Berényi ekkor már egy vácegre- si leágazás előkészítésén is dolgozott.38 A hatvani szál P. Lukács Pelbárt május 6-i letartóztatása után lett ismét érdekes az újságok számára. A kapcsolódó VFK PRO sajtójelentés május 8-án kerülhetett nap­világra, mivel a hatvani ferences atyára vonatkozó vádak a május 9-i lapszámokban jelentek meg. A május 9-én megjelent Népszava címoldalra érdemesnek ítélte meg P. Lukács Pelbárt, kiemelve, hogy személyesen P. Kiss Szaléz kérte fel 1945 őszén, hogy szervezzen meg egy, a gyöngyösi földalatti mozgalomhoz hasonló fedőszerve­zetet Hatvanban. A hittanár azzal próbálta a fiatal gyermekeket magához csábítani, hogy grafológiai és pszichológiai előadásokat tartott nekik, és igyekezett a pálya- választásukhoz is segítséget nyújtani. A szervezkedést Dalnoki Istvánnal folytatta tovább, akit a hatvani KEDIM vezetőjeként mutattak be, bár némi utánajárással ki­deríthették volna, hogy az egyesület Hatvanban nem alakult meg.37 A Szabad Nép aznapi száma további adalékokkal szolgált P. Lukács Pelbártot illetően. Eszerint bevallotta, hogy a szervezet - ami valójában nem is létezett - külső formájában volt egyházi, ahol a katolikus szó csak fedőnévként szolgált, igazi célja a baloldali pártok és a köztársasági államforma elleni szervezkedés volt, és egyúttal beismerte, hogy az összeesküvésről P. Jozafát rendház-főnök és helyettese, P. Róbert is tudott.38 A napi sajtó által feltüzelt hangulatot tovább szította, hogy május 8-án a Baloldali Blokk pártjainak ifjúsági szervezetei közös nagygyűlést szerveztek a Nemzeti Mú­zeum elé, sajtójelentések szerint mintegy 15 ezer fiatal részvételével. A MADISZ és a SZIM szónokai a Független Ifjúság vezetését okolták a történtekért, és követelték 34 Világ, 1946. május 4. 35 Világosság, 1946. május 4. 36 Szabad Nép, 1946. május 5. 37 Népszava, 1946. május 9. 38 Szabad Nép, 1946. május 9. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom