Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
1946. április-június közötti sajtótermékeket vizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy az MKP felső vezetése tudatos, jól átgondolt propaganda-hadjáratot tervezett és bonyolított le, melyhez országos terjesztésű és helyi lapokat egyaránt felhasznált. Az agresszív kommunikációs stratégia részeként a dezinformációt több sajtóorgánumon keresztül folyamatosan, több héten keresztül sulykolták az újságolvasókba. Ezáltal lépéshátrányba kerültek a nem kommunista lapok szerkesztői, akik a kommunikációs stratégia „áldozataként”, vagy esetleg félelemből nem éltek az önálló információ-gyűjtés lehetőségével, így fel sem vetődött az ártatlanság vélelme, hanem beérték a VFK PRO által adagolt kommunikációs fejadagok minél zaftosabb prezentálásával. Fontos azonban hozzátenni, hogy a más városokban „leleplezett” iskolai „botrányokkal” szemben a mátravidéki szervezkedés eljárása során a rendőrhatóság konkrét gyilkossági ügyekben is nyomozást végzett, amelynek ráadásul szovjet katonák estek áldozatul. A vizsgálat eredményeinek megkérdőjelezése kapcsán az adott sajtóterméket súlyos bűnpártolási váddal illethették volna, a szovjet hatóságok várható reagálásáról - gondoljunk csak az említett egri esetre! - nem is beszélve. A kommunista sajtókampány alapját a Vidéki Főkapitányság 1946. május 2-i első saj- tótájékoztatójajelentette, amelyre jól szerkesztett, részletes írásos anyagkészült az újságírók számára.30 A jelentés felsorolta az 1945. szeptember eleje és 1946. április vége között történt bűneseteket (három rendőrbiztosság elleni támadás, három szovjet katona meggyilkolása, illetve sikertelen merénylet-kísérlet egy szovjet katona ellen). Jegyezzük meg, hogy sem ekkor, sem a későbbiek során nem merült fel a szervezkedéssel kapcsolatosan olyan bűncselekmény, amely Hatvan környékén, illetve amelyet a hatvani csoport tagjai követtek volna el. Ennek ellenére a gyöngyösi letartóztatottakhoz kapcsolt incidensek passzív támogatásának gyanúja végigkísérte az eljárás menetét. A hatvani szállal kapcsolatban a május 1-én letartóztatott Berényi Illést említették meg, amely jelzi, hogy a koncepciós forgatókönyv alkotóbrigádja neki szánta az egyik főszerepet. A szervezkedés kiindulópontja a Független Kisgazdapárt helyi szervezetei voltak, a szervezkedés vezetői rendszerint a Független Kisgazdapárt helyi vezetőiből kerültek ki. Nemcsak Gyöngyösön szervezte be a párt alelnökét és titkárát, hanem Hatvanban is s[or] került a párt titkárának Berényi Ülésnek a beszervezésére. A gyöngyösi szervezet titkára éppúgy mint Mester (Macher) László mint a hatvanié őrizetben van. Feltűnő, hogy még csak néhány nap telt el a letartóztatások kezdete óta, sőt a további őrizetbe vételek még javában zajlottak, illetve tervezési fázis alatt álltak, ám a rendőrség mégis kompakt nyomozati összeállítást tudott produkálni, amelyben nem volt helye a feltételes módnak. 30 ÁBTL 3.1.9. V-27031.21-23. A VFK PRO 1. sz. sajtótájékoztatója. 1946. május 2. 18
