Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)
Érmellék
ÉRMELLÉK it*]i'HSzakajtókötés az Érmelléken, Fekete Hajnal rajza, 1978. Érkeserű A képen a következő gyékényből készült tárgyak láthatók: tojástartó, szatyor és szakajtó a férfi lábánál, szatyor az asszony kezében, mellette a földön papucs és ruhaszárító, mögötte a búboskemencén tojástartó, hátul a falon ágymögévaló. A Sárréttel nagyon rokon táj vizeit, csak 15 éve vezették csatornába. Utolsóként, ha az Alföld történetét vizsgáljuk. Ennek ellenére rohamosan csökkennek itt is a vizekkel összefüggő mesterségek művelői. Szalacson (Salacea) és Érkeserűben (Chesereu) csak kevés számú cigányság köti a lábtörlőt, szakajtót, ruhás kosarat. Ohományban (Otomani) egyedül Zeffer Sándor köt még sisakos kenyeres kosarat, kanáltartót Ezen kívül pupujkát, csirkés kosarat, szakajtót, lábtörlőt kérnek tőle a leggyakrabban. Bihar (Biharea) faluban valaha szőttek, ennek azonban nyomára már nem akadtunk. Szőke Iréntől (sz: 1931) vettük az alábbi szatyrot. A szatyrok között egészen a utóbbi 10 évig, az első világháború óta ez volt a legelterjedtebb típus, minden díszítés nélkül. Ma is használják az érmellék asszonyai, a földekre ebben viszik ki élelmüket. 67