Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)
A Tisza középső szakasza
ft TISZA KÖZÉPSŐ SZAKASZA A Tisza morotváira támaszkodnak a környék kosárkötői, gyékényüket innen szerzik be. A kenyeres kosarat Tiszavári István készítette. Ő 1932-ben született Kiskörén. Ma is itt, a Hegedűs utcában lakik. A Zug-ban lakó, magukat magyar cigányoknak nevező kosárkötők egészen az utóbbi évekig nyáron vályogvetésből éltek. Téli munkájuk vagy 20- 30 családnak jelenleg is a szakajtókötés. „Apáinktól örököltük a tapadó, a toboz, a tűs doboz, a kanalas kosár, a méhkas, a búzának való hombár készítését.” Ez régen sárral volt tapasztva, amint megtudtuk. Ma a kisköreiek úgymond új divaté díszeket készítenek. Például padlóvázát, kulacsot és mozsarat. Kiskörén kívül tudtunkkal Poroszlón, Pélyben, Tiszacsegén és Tiszaroffon dolgoznak még cigányok gyékénnyel. A valki gyerekülő rajzát közölte már Csalog Zsolt gyékénymunkákkal foglalkozó írásában az értesítő lapjain. Ő volt a néprajzosok között az egyetlen ez idáig, aki ezek rendszerezését részben elvégezte. Tiszavalkot a harmincas években szakajtó városnak csúfolták. Akkoriban zsidó kereskedők szállították portékáikat és kereskedtek azokkal. Ma Gödöllőn lakó cigányok batyuzzák Budapestre. Ők eredetileg teknővájók volnának, húsz - harminc éve jöttek el Tiszafüred környékéről. Valkon a „szegények” mesterségét, ahogyan Ők mondják, még vagy harminc magyar család folytatja. Az ülőkét özv. Kovács Jánosné készítette (sz: 1901-ban) aki ma Szirmán él. Mezőkövesd távolabb esik a Tisza vonalától. Gulyás Pista bácsi 84 éves, Ő itt az utolsó kosárkötő. A Vida utcában lakik. Bár a nyersanyagért az Ő szülei is a Tiszára jártak, készítményeik mégis eltérnek az ottaniaktól. „Nekem négy gyerekem vót, de én nem tudtam vóna hova tenni őket, hogyha ülcsik nem lett vóna. De abba olyan szépen beleült és játszogatott mindenik. Elejbe tettünk egy sámlit, arra játékot neki, abba olyan szépen kákosztoskodott." Ennek a gyerekbútornak érdekessége, hogy ebben a formában csak Mezőkövesden fordul elő és ott mind a mai napig elvétve, de használják. 55
