Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Kelényi György: Grassalkovich Antal, a műpártoló
Mivel Mária Terézia az ország vármegyéinek és városainak adakozásával kívánta az építkezés pénzügyi alapjait megteremteni, felügyelete, távoli figyelme ellenére a munka irányítása - valószínűleg nemcsak pénzügyi téren - Grassalkovich feladatául jutott. Az építkezés minden szála a kezében futott össze. Bizonyára az ő szava döntött az építész kiválasztásában s igényeit tükrözte, hogy a tervek elkészítésével elsőrangú építészt, a bécsi Hofbauamt vezetőjét bízták meg. Mindaz, ami Budán megvalósult, Grassalkovich szervező munkájának, művészi ízlésének volt köszönhető. Mint a kor legtöbb főura, ő is nagy szakértelemmel rendelkezett az építészet kérdéseiben. Levelezése és a források sokasága tanúsítja, hogy a szakember hozzáértésével tárgyalt az építészekkel, figyelme a legkisebb technikai kérdésekre is kiterjedt. Ismeretes az a levele, amelyben a Károlyiak tótmegyeri kastélyának terveit átnézve F. A. Hillebrandtnak, a kamarai főépítésznek a tervein is változtatásokat javasolt, noha a kitűnően képzett építész gyakorlottságához, szakértelméhez kétség sem férhetett." A palota alapkövét 1749-ben tették le s a munkák eleinte olyan gyorsan haladtak, hogy Grassalkovich már a következő évben úgy véli, tetőt húzhatnak a falakra. A Bécsből távozó Jadot helyére 1753-ban ismét a vezető udvari építész lépett, Paccassi személyében. A királyi palota építése a kezdeti lendület után 1756-tól egyre lassúbbá vált, mert az előirányzott összegeket teljesen felhaszálták és a hétéves háború miatt a kamara az újabb költségek fedezésére nem vállalkozhatott. 1764-ben, amikor a királynő Budán járva megtekintette a palota állapotát, ismét Grassalkovichnak köszönhetően folytatódott az építkezés: sikerült rávennie a királynőt, hogy támogassa a munkálatok folytatását. Az építkezés így 7 év kényszerű szünet után 1765-ben újra megindult és 1769-ben eljutott a befejezésig. Ekkor már az elszámolásokban mindenütt F.A.Hillebrandt neve szerepel - aki ekkor a kamara főépítésze, s hamarosan Paccassi utóda lesz Bécsben is.12 Grassalkovich tehát birtokain - jó gazdaként - állandó építőtevékenységet folytatott. Kegyúrként templomok sokaságának építése fűződik nevéhez. A budai királyi palota építésének legfőbb irányítójaként, s ennek hatására saját gödöllői rezidenciájának építtető- jeként kitűnő ízlésű, magas színvonalat megkövetelő, egyetemes rangú építtetőnek bizonyult. "BADÁLEde 1988 12 HillebrandtnM KELÉNY1 György 1976 89
