Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
a gróf tudatosan alakította ki a településen - már a korszakban is városiasnak tűnő - új centrumot, ahol a fő téren zajlottak a vásárok, s ez volt a mezőváros legforgalmasabb helye, mert áthaladt rajta a Pest-Kassa közti postaút, s itt volt a Zagyva folyó átkelőhelye. A serház helykiválasztásakor szerepe lehetett a gróf azon következetes döntésének is, hogy az általa birtokolt uradalmak mindegyikének központjában építtetett egy-egy sörházat és pálinkafőzőt. így Gödöllőn, a kastély mellett, ennek az épülete ma is megvan, csak még nincs helyreállítva, továbbá Baján, Gyöngyösön és Komjátiban létesültek serfőzők.74 A hatvani sörház sörfőzői: 1723 elejéig Anhalter Bemard, 1726-ban Serfőző Bálint, 1729-ben Tamás konvenciós mester, 1730-ban Bemát mester, 1743^14 Spiller Tóbiás, 1747-49 Andreas Fendrich, 1750-52 Antonius Laomber. Grassalkovichnak a Heves megyében fekvő birtokain összesen 9 működő serfőzőjéről tudunk. Egy-egy sörfőzője üzemelt Bodony, Feldebrő, Hatvan, Kál, Lőrinci, Mátraderecske, Párád településeken, s kettőt tartott fenn Gyöngyösön. Érdemes az uradalmi serfőzőkről külön szólni. Hatvan mezőváros címere 1769-ben, a hatvani posztómanufaktúra privilégiumlevelének a borítóján 74 MOJZER Miklós 1984. 78-81. 63
