Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
A HATVANI POSZTÓMANUFAKTÚRA Létesítésekor a helykiválasztásban szerepet játszott Hatvan mint uradalmi székhely, ahol a mezőváros a kereskedelem fontos gócpontja, a település forgalmas átkelőhely a Pest- Kassa közti útvonalon. Itt ki volt zárva a céhekkel való összejátszás lehetősége, mert nem léteztek céhek, ugyanakkor a munkások könnyen koncentrálhatok és ellenőrizhetők voltak. Nem utolsó sorban adott volt a feudális birtok minden lehetősége: a juhnyáj gyapja, a robotfuvar, s végül a központi elszámolás. Más főúri manufaktúrák - Sasvár, Gács, Cseklész, Teplic, Moson - példája is a helykiválasztásnál ezt igazolja.50 A posztómanufaktúra létesítést több tényező indokolhatta. A gróf tudott, az 1715-ös hadsereg ellátási kezdeményezésről, az 1734-es és 1764-es rendeletről, amelyek lehetővé tették manufaktúrák felállítását. Grassalkovich számára példaként szolgáltak azok a katonaság felruházása szempontjából alapított üzemek, amelyeket Károlyi Sándor Bátorkesziben (1722-25) és Surányban (1735-41), valamint Esterházy József és Ferenc Tatán és Pápán (1734-50) közt működtetett. Az első hatvani manufaktúra felállítását 1757-62 közt a hatvani kastélyban azért létesíthette, mert ismert volt előtte, hogy az 1754- es vámszabály kizárta a konkurenciát a posztógyártás területén, ugyanakkor a hétéves háború ún. háborús konjunktúrát jelentett épp a hadsereg-ellátás növekvő igényei miatt. 1757-ben katonákat áilomásoztat a kastélyban. Ezt erősítik azok az épület műszaki megoldásában tett újabb megfigyelések, amelyek szerint először 1757-1762 között a hatvani kastélyban üzemeltethette a posztókészítő üzemet.51 A manufaktúra épület felépítését megengedhetővé tették a következő körülmények. A gróf előtt ismertek voltak a hazai textilipar fejlesztését elősegítő 1761-es uralkodói rendeletek, s még mindig tartott az a hétéves háború, amely tartós háborús konjunktúrát eredményezett a textiliparban is. A privilégium kérését kiváltó okok a következők lehettek. Nem kapott szakembert a céhes kötöttségek miatt. Fantáziát látott azokban a lehetőségekben, amelyek az 1766. április 10-i uralkodói döntés következtében álltak elő, amikor az osztrák örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat bevezették, s ezek a hazai textiliparra is élénkítő hatással voltak. Ez évben állítják fel Cseklészen (Pozsony megyében) a kartonkészítő manufaktúrát, és Székesfehérvárott polgári tőkével a posztókészítő üzemet.52 Ez az uralkodói rendelet a hatvani üzem hosszú távú működésének a lehetőségét ígérte. Grassalkovich I. Antal hatvani posztókészítő manufaktúrájánál egy lassú felfuttatás észlelhető, valószínű, hogy gróf Forgách János példáját követte, aki a gácsi üzemnél hasonló megoldást alkalmazott.53 Ezen kívül van még egy érdekes körülmény, egy eddig nem ismert összefüggés a csek- lészi manufaktúra létesítése és Grassalkovich hatvani üzeme között. Az ismert, hogy a Mária Terézia uralkodása alatt kibocsátott gyári szabadalmak prototípusát jelentette a cseklészi 50 ENDREI Walter 1969. 25. 51 CSIFFÁRY Gergely 1993.29-30. 52 BENDA Kálmán 1982. II. 582. 53 ENDREI Walter 1963. 131. 59
