Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Horváth László: Előjáró beszéd
Előjáró beszéd HORVÁTH LÁSZLÓ A rómaiak azt tartották, hogy a tárgyaknak is lelke van, én most azt mondom, hogy a városok is rendelkeznek ezzel. Minden településnek, pláne a civitasoknak megvan a maga légköre, aurája, melyből az ott élők tartása, kulturáltsága, büszkesége és öntudata merítkezik. Hatvan város korai történetét, sőt képletesen és fizikai értelemben is magát a várost elmosta a história vihara. A premontreiekről, a Hatvanban tartott országgyűlésről, a török szandzsákszékhely összes hivataláról, a derviskolostorok soráról, a külső és belső várról - régészeti feltárások híján -, már csak poros feljegyzések szólnak. Pontos helyük is beazonosításra vár, ezért - optimista lévén most azt mondom Önöknek - erről majd csak két- három év múlva rendezünk konferenciát. Talán a Szent Adalbert templomot leszámítva, itt minden épületünk a török elleni felszabadító-háború utánra datálódik, valóságos tiszta lappal indul vidékünkön a Grassalkovich-éra. Nehéz a bevezetőben olyan gondolatokat felvetni, részletezni, mellyel ne venném el a később következő előadók kenyerét, legalábbis részben. A korszak és a Grassalkovich család hét országos hírű kutatója következik, kiknek segítségével jól körbejárjuk a problémakört, s a kiadott programnak megfelelően a genealógiától a parképítészetig egy nagyszabású tablót szeretnénk Önöknek ma fölvázolni. Azt hiszem, ha Grassalkovich I. Antal 500 km-rel nyugatabbra tevékenykedik, akkor ma hollywoodi romantikus és kalandfilmek tucatjai használnák föl életének meghatározó állomásait. A „story” - használom én is szándékosan ezt a kifejezést -, valóban vászonra kívánkozik. „A megtűrt kosztos diák útja a hercegségig”-lehetne az alcím. „A privatizátor kalandjai”- szólhatna a másik blikkfangos, korunk emberéhez szóló szlogen, s bár a fodrok az inge végén, a térdharisnya s a csatos cipő idegenül hatna, ő maga mégis jól eligazodna tulajdonváltástól hangos közéletünkben. Ő lehetne módszereivel, ügyességével korunk hőse is, a sikeres vállalkozó, kit szörnyen irigyelnénk és utálnánk gyors gazdagodásáért. Jól eligazodna itt a mi világunkban, mondom, és Hatvanról szólva komolyan feltételezem is. Csak álljunk ki a Kossuth tér sarkára. A teret a konferencia helyszíne, a kastély uralja bal kézről, jobbról a templom s a prépostság épülete dominál. Mellette egy Uzletházzá avanzsált posztómanufaktúra, s a sarkon a polgári lakóházak sorában a Sörfőzőház. Mind-mind Grassalkovich Antal építménye, az ő fejlesztése. Nyugodtan kijelenthetem, a főterünkön ezekben a napokban is jól eligazodna. A felkért előadók 15-20 percben számolnak be a maguk kutatási eredményeiről. Előre elnézést kérek tőlük, de hogy az egész napos programot tartani tudjuk, nekem szigorú kötelességem lesz, hogy idejében jelezzem a rendelkezésre álló idő leteltét. Maga a téma, az egyes kutatások nyilván több időt is megérnek, mint hétszer tizenöt perc, az elmondottakból is kitűnik, hogy a Grassalkovich-éra meghatározó szerepű többek között Hatvan város históriájában is. Ezért már most örömmel hadd jelentsem be, hogy az elhangzó előadások 5
