Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
A magyarországi ásvány- és gyógyvizek megismerésére és feltárására a XVIII. századi felvilágosult abszolutizmus kétségtelen nagy hatást gyakorolt. 1763. január 10-én jelent meg Mária Terézia rendelete, amelynek a végrehajtása során először vették számba szakemberekkel hivatalosan a magyar királyság területén lévő ásványvizeket. Az uralkodói rendelet szerint meg kellett jelölni a vizek pontos lelőhelyét és azok gyógyhatását is.36 1783-ban a Helytartótanács kiadott rendeletében az ásványvizek palackozását segíti elő. A rendelet értelmében a magyarországi és erdélyi ásványvizek forgalmazóit minden adófizetés alól felmentették, sőt, ha igazolni tudta, hogy 1000 palack ásványvizet exportál külföldre, azt három arany forint prémiumban részesítették.37 A rendelet közvetve a hazai üveggyártás fejlesztését is elősegítette. Néhány hazai üveghuta utóbb az ásványvizek tömeges palackozásával jelentős megrendeléshez jutott. 1794-ben a Helytartótanács utasítást adott a fizikusok számára, arra vonatkozóan, hogy vizsgálják meg az ásványvizeket kémiai, fizikai és egyéb szempontból. Még ebben az évben Kitaibel Pált, a pesti egyetem kémia tanárát bízták meg az ország ásványvizeinek a tanulmányozásával.38 A XVIII. századi felvilágosult abszolutizmus idején született, s a korabeli ország modernizálására, gazdaságának fejlesztésére hozott törvények, királyi rendeletek, utasítások sorát még folytatni lehetne. Jellemző azok sokirányúságára, hogy 1787-ben II. József rendeletben tiltotta meg a 9 éven aluli gyermekek ipari termelőmunkában való részvételét. E rendelet hosszú ideig Európában egyedülálló volt, mivel Anglia majd 1819-ben, Poroszország 1839- ben, Franciaország 1841-ben szabályozta csak a gyerekek gyári felvételének a korhatárát.39 Az viszont kétségtelenül kitűnik a különféle rendelkezésekből, hogy azok a monarchia érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Királyság katonai-gazdasági és ipari potenciáljának feltérképezésére és megerősítésére irányultak. GRASSALKOVICH, A NAGY ÉPÍTTETŐ Grassalkovich I. Antalt (1694-1771) a köztudat a nagy építtetők közt tartja számon olyannyira, hogy az általa emelt kastélyokat Grassalkovich stílusúnak nevezik. E stílus kétségtelen jegyeit mutatják a gödöllői, a bajai, a bükkösi, a pozsonyi, a komjáti, a gemyesze- gi vagy a hatvani kastélyok. Ezt a késő barokk, már-már cofba hajló építkezési stílust jellemzi az erkéllyel hangsúlyozott díszes főbejárat, a törtvonalú oromzat, s az épületet fedő sajátos tetőforma. Azt már kevesen tudják, hogy a kastélyaira jellemző a baldachinos tető, vagy ahogy egykor Grassalkovich is nevezi, „babilorí’ megnevezés, az honnan ered.40 36 HML IV-l/b/84. Közigazgatási iratok. 1763. No. 40. 37 MAGYARY-KOSSA Gyula 1940. IV. 197. 38 MAGYARY-KOSSA Gyula 1940. IV. 225. 39 ENDREI Walter 1969. 100. 40 1769-ben a gödöllői kastély orangerijéhez készült tetőtervet tectum Babilonicum-nak nevezi, magyarul babilonos tetőformának. - MOJZER Miklós 1988. 251.- Mojzer Miklós szellemesen fejtette meg, hogy a babiloninak nevezett kupolaforma mögött rejlő jelképrendszert, vagyis hogy az ószövetségi sátor, a ciboriumos oltár és az épületkupola eszmei tartalma végső soron a hatalmat kifejező szimbólum. 54
