Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Varga Kálmán: A Grassalkovich család genealógiája

középiskoláit a nyitrai kegyesrendi atyáknál és a nagyszombati jezsuitáknál végző, majd 1709-től a Trencsén vármegyei követ, Dubniczky András királyi személynöki ítélőmester mellett tollnokoskodó fiú 1715-ben lett elég jól kereső ügyvéd. S bár hivatása, a budai kerület kamarai ügyvédi státusza már korán Pestre szólította, kisebb birtokvásárlásai a szülőföldön megmaradás szándékát jelezték: Csolnok (1721, terník, ma Szlovákia), Endréd (1723, Ondrejovce, ma Szlovákia), a családnak a Gyaraki előnevet adó Gyarak (1722, Kmet’ovo, ma Szlovákia), Endréd (1723) és Déménd (1724, Demandice, ma Szlovákia), amelynek templomába feltehetően szüleit is temette.7

A családot főnemesi körbe emelő Grassalkovich I. Antal elszakadása a Felvidéktől hivatali előmenetelével volt összefüggésben. 1720-ban az uralkodó a királyi jogügyek igazgatójává, vagyis koronaügyésszé nevezi ki, majd 1724 tavaszától kamarai tanácsos, 1727-ben pedig a Neoacquistica Commissio vezetője lesz. 1731 áprilisában, amikor Száraz György báró az udvarnak tett hű szolgálataiért kancelláriai tanácsossá lépett elő, az általa addig betöltött személynöki állás megüresedett. Utódául többen pályáztak, közöttük Grassalkovich is, aki végül el is nyerte ezt a különleges és bizalmi tisztséget. A személynök I. Antal a következő évben, 1732. május 26-án emelkedett főnemessé: III. Károly bárói rangot adományozott számára.8

Ezekben az években egyre inkább az udvarhoz, székhelyét tekintve pedig az ország középső részéhez kötődik, ahol - s ehhez a Commissio irányítására adott megbízatás is hozzájárult - a török utáni kaotikus viszonyok miatt nem volt különösebben nehéz birtokokat szerezni. Itt, Pest környékén jön létre aztán 1723-tól a hatalmas családi birodalom, amelynek teljes kiépülése 1748-ra tehető: a mintegy 135 ezer kataszteri hold területű birtok- rendszer ekkor már 12 községből és 25 pusztából áll.9 Központja a családi székhelynek szánt pesti palota, majd Gödöllő, a település centrumában 1740 körül emelt reprezentatív kastéllyal.

I. Antal udvari rangemelkedésének következő fontos állomása 1743. április 5-e, amikor Mária Teréziától grófi címet kap, s címerében a királynő monogramját (MT) is használhatja. Személynöki megbízatásának megszűnésétől, azaz 1748-tól tíz éven át második koronaőr, 1744-51 között Arad vármegye, 1751. november 22-én lőrinci birtokán történt beiktatásától haláláig pedig Nógrád vármegye főispánja. 1749-től a Budai Palota újjáépítésének megbízott felelőse és irányítója. 1748. július 14-én történt kinevezésétől haláláig a kincstár és jövedelmeinek felelőse, azaz a Magyar Kamara elnöke. Érdemei elismeréseként a királynő személyes látogatásával tünteti ki 1751-ben Gödöllőn. 1758-től királyi főlovászmester, 1767-ben pedig a Szent István Rend nagykeresztjét kapja meg.

A gróf páratlan karrierjét és befolyását azonban nemcsak udvarhűségével és szívós, évtizedeken át tartó birtokszerzéssel alapozta meg, hanem ennek alárendelt házasságok kötésével is.

7 Grassalkovich élete végén listát készített építőtevékenységéről. Itt említi a déméndi kriptát is. Jelen sorok írója egy személyes látogatáskor meggyőződött arról, hogy a kripta valóban létezik, de le van kövezve.

8 ILLÉSY János-PETTKÓ Béla 1895.77. és ÁLDÁSY Antal 1939.138.

9 WELLMANN Imre 1932. 29-30.

12