Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a XVIII. században, az 1796-os összeírás tükrében

Hatvan: A településen 350 ház található, van temploma és nagy parókiája. Van a városban 100 taksás, akik fejenként évi 5 Ft-ot fizetnek. A 72 sessiónyi határt a lakosok a domínium beleegyezésével szerződés szerint művelik. A tekintélyes, jó bort termő szőlőhegyről kilencedet és tizedet adnak. „A kastély egyik része minden szükségesekkel ellátva - mondja az összeírás - mely az uradalom accomodatiójára szolgál. ” A kastély másik részén nagy magtár található. Ez alatt akkora pince, amely egy közepes évben az uradalom minden allodiális és dézsma borát képes befogadni. „Az arx melletti nagy gyümölcsösben átlag 20 boglya széna terem. A gyümölcsös kert mellett egy körülárkolt, nagykiterjedésű legelő található, ahol annak idején a ménes legelt, s most kihasználatlan. ” Szintén itt a kertben, ebben az évben létesítettek méhészetet. A Zagyván háromkerekű uradalmi malom őröl, illetve ekkor építik a szárazmalmot is. „A fogadóval szemben áll az a nagy commoditással bíró ház - írja az összeírás -, melyben hajdan a gyár volt, s ahol most magtár van. ” A fogadó mellett uradalmi sörfőző, amely mint panaszolják üres, mert az uradalomban nincs sörfogyasztás. A fogadóban a földesúr borait mérik. Ezen kívül van három kocsma is: egy a malomnál, másik, a „Kis Hatvan”-i, a gyöngyösi útnál, míg a harmadik, az „Itató”-kocsma, a gombosra vezető út mellett. A fogadó szomszédságában lévő boltot egy görög bérli. Gomboson különféle uradalmi épületek írtak össze: hatalmas csűrt, magtárt, mellette egyfelől 120 tehénre való istállót a tehenész és az ispán lakásával, másfelől pedig az egykoron volt ménesmester, s a béresek lakását (Id. III. sz. térkép). Lovakat ekkor már nem tenyésztenek, hanem a hatalmas istállóban ökröket és boijakat tartanak. Az összeíró a magasabb bevételek lehetőségét a gazdálkodás célszerűbb megszervezésében, a jövedelmek pontosabb behajtásában látja. A hatvani lakosok ugyanis 96 kaszás rétet árendálnak az uradalomtól úgy, hogy azután semmilyen járulékot nem fizetnek. A jó bort termő szőlőhegyen is csak alig 40-50 akó bort termelnek. „A nagy kiterjedésű kenderföldeket a commu- nitas ingyen használja, s tetszése szerint évről évre hol lennek, hol töknek tör fel belőle jelentős területeket.”Hol van már az az idő, amikor I. Antal maga dolgozta ki részletesen, a legkisebb tisztségviselőig lemenve a gazdaság „működési tervét”, írta le instrukcióit - ügyelve arra is, hogy pl. a szőlőművelés területén mit lehet robotmunkával, és mit kell bérmunkával elvégeztetni -, s maga felügyelte az irányítást! Fia és unokája személyesen már nem vett részt az irányításban, helyettük hatalmas fizetett apparátus intézte az ügyeket. Pedig egy kis odafigyeléssel a jövedelem is magasabb lehetne. A gombosi pusztát hozva például szól az összeírás a vizek lecsapolásának fontosságáról:

„Sok stagnáns víz volt itt, nagy nádasok, s az igen bő (termő) rétek folytonosan árvíznek voltak kitéve. De tavaly, s harmadéve regulatióval az állóvizek összezsugoríttattak, s a rétek úgy melioráltattak, hogy a víz és a nádas helyén abban az évben már szekérrel össze lehetett hordani a szénát, s így e rétek a legkitűnőbb szénával gyarapodtak.”

Lőrinci falu teljes egészében az uradalom birtoka. A településen 158 ház áll, ezen kívül van parókia és templom. A királyi sóházba (Id. IV. sz. térképjSzolnokról illetve Poroszlóról szállítják a sót, évente kb. 54 000 q-t. Ennek elosztásáról kellett gondoskodni. A faluban 32 telket alakítottak ki, bár az összeíró szerint hatvanat is lehetne. 1792-ben a folyón háromkerekű malom épült, de van egy szárazmalom is a település E-i részén.

118