Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete

kastély hátterével. A másik zavaró tényező, hogy eltávolították a park hosszanti keleti oldalán a falazott kőkerítést, így a környezet meghittsége is megszűnt. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy ma a barokk szerkezetet őrző, szép és rendezett park tárul a látogatók elé Pozsonyban. POZSONYIVÁNKA, EGY VIDÉKI KASTÉLYKERT A Grassalkovichok, különösen II. Antal számára az igazi vidám vidéki életet Pozsonyivánka biztosította.28 A korabeli tudósításokból, fennmaradt birtoktérképekből, valamint a Zádor Anna által közölt levéltári kerttervekből viszonylag sokat tudunk az ivánkai kastélypark létrejöttéről. A barokk tájszerkezet itt Gödöllőhöz hasonlóan alakult ki az 1770-es évektől kezdődően. Ivánkán szintén az épület díszudvar felőli oldalán, észak­északnyugatra kezdődött a Felsőkert, tektonikus utak rendszerével, gyümölcsössel, ját­szótérrel és még sok más kerti építménnyel, a kastély előtt lévő térről dél-délkeletre pedig hármas vue-jével az Alsókért nyílt ki, fácánossal és állatkerttel. A kastély mögötti Felsőkert kialakulása jól nyomon követhető a név nélküli, 1770-es datálású állapotfelmérő térképről, Franciscus Böhm kézi festésű birtoktérképéről és a Zádor Anna közlése nyomán előkerült kerttervről. Az elsőként említetten szépen kirajzolódik a kastély középtengelyes díszudvara, kétoldalt téglalap alakú, három-három mértani formára tagolt parterrel, majd a terepszint változását jelző, északi lejtésű rézsű következik, amely alatt lágyabb vonalvezetésű, ovális virágágyásokkal kialakított kert folytatódik egészen a Holt-Dunaágig. Erről és Böhm rajzáról is leolvasható, hogy a Holt-Dunaág egy kis szigetet ölel körül, melyben fasorok és parkerdő nyomait lehet felfedezni. (Ez a kis sziget a későb­bi kertterveken már nem szerepel, mivel a víz északi egyenes ágát feltöltötték és csak a holtág déli medrét hagyták meg.) A Zádor Anna által megtalált, 1780 körül keletkezett lap felirata szerint a megrendelő II. Antal egészen precíz útmutatásokat adott a kert tervezőjének, sőt talán maga is alkotója volt a munkának.29 A terven jól látható, hogy a főúr a kastély díszudvaránál kezdődő partereket teljesen átalakítana. Eltűntek a mértani formájú virágágyások és helyettük egy keresztalakú útrendszer született, melynek közepére egy kis szökőkút került. Megváltoztak a rézsű alján lévő kerekded virágágyások, helyettük egy félköralakú, gesztenyékkel szegé­lyezett rondóból kiindulva merev, mértanilag szerkesztett utak hálója jött létre. A rondó négy útja közül az egyik a kastély felé tart, szemközti párja pedig híddal ível át a Holt- Dunaágon és fut végig a kerten. A nyugati út a kerítésnél záródik, tükörkép útja viszont - vue-ként folytatódva - a távolabbi, keletre eső fácánoshoz visz. A Holt-Duna túlsó oldalán 28 A XVIII. század elejéről divattá vált a koronázó város Pozsony környékén pihenő kastélyok, nyári rezidenciák építése. Még ma is áll- nak e lánc gyöngyszemei, például az említett cseklészi Esterházy, vagy a magyarbéli (Velky Biel) Batthyány-kastély. A Grassalkovich család az 1760-as évtizedben vásárolta meg az ivánkai birtokot és emeltetett - korábbi épület felhasználásával - ott kastélyt. 29 „Grundiss des Ivanker Gartens, von Sr Excellen Herren Grafen von Grassalkovich selbst angegeben und durch die hiezu Erforderlichen Werkleude verfertiget.” 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom