Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Csiffáry Gergely: Lenkey János életének válságos pillanatai
A radikálisok és Lenkey kapcsolatáról érdemes néhány szót szólni. Petőfi verssel köszöntötte a hazatért Lenkey huszárokat a Lenkei százada című versében. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a demokrata érzelmű költő tudatosan elhagyta a vers címében a nemesi származást jelző y-t Lenkey nevéből. A vers augusztus 20-án jelent meg, s két hét múlva - szeptember 2-án - Kossuth a parlamentben elmondott beszédében a délvidéki hadműveletekről szólva Lenkey kapitányt, mint a „legelhatározottabb hősies kötelességérzet” megtestesítőjeként aposztrofálta.34 Lenkey később is élvezte a radikálisokkal szimpatizáló és azokra támaszkodó Kossuth Lajosnak, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének a pártfogását. Ezt jelzi, hogy Kossuth léptette elő tábornokká 1849 márciusában. A fentiekből két következményt szűrhetünk le. Lenkey politikai nézeteit tekintve mindenképpen szimpatizált a radikálisokkal. Azt nem tudjuk, hogy osztotta-e azok nézeteit. Tény, élvezte mindenképpen e kapcsolat révén az 1848 őszétől szinte teljhatalmú Kossuth bizalmát. Ismert, hogy nem volt teljesen felhőtlen Kossuth és a hadsereg kapcsolata, s Lenkey Jánosnak vállalnia kellett ennek ódiumát. A róla megfogalmazott szélsőséges vélemények egyik kiváltó oka lehetett a radikálisokkal való kapcsolata és szimpátiája. Ne feledjük, a szabadságharc hadserege nem politizáló hadsereg volt, ily módon Lenkey közvetett-közvetlen kapcsolata a radikálisokkal eddig ismeretlen és elfogadhatatlan volt a tisztikar körében. Ismerve Lenkey János azon tulajdonságát, hogy ambiciózus ember, talán megérthető, miért került kapcsolatba a radikálisokkal. A politizáló Lenkey nyilvános közszereplései után elemeznünk kell a forradalom és szabadságharc alatti katonai tevékenységét. Ebből négy momentumot emelnék ki. Elismeréssel kell szólni legelőször is a huszárszázadának sikeres hazamenekítéséről. Hosszú huzavona után a Lenkey huszárokat parancsnokostól a hadügyminiszter a délvidéki hadseregbe osztotta be, ahová Viskről hosszú útvonalon 1848. augusztus 11-e után érkezett a verbászi táborba. Itt 1848. augusztus 19-én, Szenttamás második ostromakor vetették először harcba. Lenkey és a század tevékenységéről elismeréssel szóltak parancsnokai. Egy hónap múlva, szeptember 30-án kérvényezte, hogy őt és a századát helyezzék át az újonnan szervezett Hunyadi lovassághoz. Közben, október 9-én őrnaggyá léptették elő, majd október 12-e után alezredesi beosztásban a Hunyadi ezredhez került. 1848. december közepén ezredessé előléptetett Lenkey (kinevezését október 16-ra visszakeltezték) hadosztályparancsnokként a bácskai hadtest vezetéséhez került. Itt 1849. január közepén a bácskai hadtestnél leköszönt parancsnokok miatt Vécsey tábornok és Lenkey ezredes fontos seregmen34 KOSSUTH Lajos összes munkái. XII. 1957. 870. 93