Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Horváth István: „Mezőre táborba szállottunk” (Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségéről, tetteiről)

derűnek (Körmöcbányáról), később pedig a Reformnak. „írtam még Pozsonyban, illetőleg csak kezdtem egy tudósítást írni az eseményekről, mely azonban abba maradt bevégezetlenül.” Cikkei a népképviselet hasznosságáról, a pánszlávizmus nógrádi megjelenésének megakadályozásáról szóltak, valamint a zsidókról „írtam egy borzalmas cikket, méltót koromhoz, és az akkori poltikai izgalmakhoz.” Vagyis mindegyike olyan témájú volt, amely a kor politikai aktualitásai közé tartozott. 6

Április vége május-június napjai azonban egyre unalmasabbakká váltak számára. Az íráson kívül egyedüli „közügyi foglalkozás a nemzetőrség volt, melybe beíratván én is, a megyeház udvarán naponként egy Estei gyalogsági tizedes által gyakoroltattunk”. ,»Mindezek mellett únni kezdtem magam Balassagyarmaton.” Az eseménytelen élet miatt konfliktusba keveredett a korábbról, családja által is ismert Kacskovics Károly főügyésszel, aki a tettre vágyó türelmetlen ifjút azzal hűtötte le, hogy „most a fiatalembernek az önkénytesek közt van a helye”.7

A kis koccanás érzékenyen érintette Nagy Ivánt, hiszen azt a látszatot keltette mintha a katonáskodáshoz nem lenne elég bátorsága.

A júniusi napokban Nagy Iván eltávolodott a megyei közélettől. Ez adta az indokát, hogy június 21-én Vácon át - hajóval - felment Pestre, és csak a június 24-i nőtincsi követválasztáson jelent meg, baráti unszolásra, ahol Frideczky Lajos - a Huszár család támogatottja - lett a megyei követ.

Pesten június-augusztusban a haza sorsáért aggódó, de a köteléket nehezen tűrő fiatalok életét élte. „Pesti életem, daczára, hogy utóbb a »Reform« laphoz eljártam szerkesztői belmunkatársképen /de ingyen/, valamint M.(ajer) Károly útján a Nemzeti Újság szerkesztői irodájába is - miért egyedül hasznom a Nemzeti Színházba gyakran kapott ingyen jegy vala - meddő, mondhatni az izgalmas idők, viharos országgyűlések daczára is unalmas vala”.

6 U.o. 106.p.

7 U.o. 107-108.p.

A nógrádi önkéntesek toborzása lényegében május 22-e után kezdődött. A Balassagyarmaton állomásozó 32. sorezred Estei Ferdinánd nevét viselő egységének 111. zászlóaljába kerültek a nógrádi újoncok, márciustól mintegy 200 fiatal. Toborzási biztos Vitális Sándor megyei esküdt volt. A toborzás vezetője Lányi István főhadnagy balassagyarmati parancsnok volt. A toborzást megelőzően márciustól folyamatosan végezték a nemzetőrség felállítását. A felszerelést saját költségen kellett megvenni, de ezt csak 42-en tudták megtenni. Nógrádi nemzetőrruha: sötétszürke attila és dolmány, nemzetiszínű öv. fekete színű lapított halálfejes kalap. 1848. május végén a nemzetőrségnek megyei szervezete nem volt.

Részletesebben: SZABÓ Béla: A jobbágyfelszabadítás és a honvédelem összefüggései 1848- 49-ben Nógrád megyében. Nógrád megyei Múzeumi Közlemények. 1974. 20.sz. 145-148.p. Nógrád megye története I. (Belitzky János) Salgótarján, 1974. 330-339.p.

BOROVSZKY Samu 527.p.

BONA Gábor: 1985. 39.p.

BONA Gábor: 1987. 296.p.

79