Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Csikány Tamás: A hatvani ütközet
A hatvani ütközet CSIKÁNY TAMÁS A tavaszi hadjárat első ütközetére április 1-én és 2-án került sor Hatvan és Hort között. Hatvan a XIX. század közepén 2300 lakosú mezőváros volt, melynek jelentősebb épülete a katolikus templom mellett a prépostság, a kastély, a vendégfogadó, a postahivatal, a sóház volt1. A Zagyva-híd a település nyugati kijáratánál feküdt, fontos átkelési lehetőséget biztosítva az ingoványos partű folyón. A hídhoz több irányból érkeztek utak, igy a legfontosabb a Pest-Gödöllő- Gyöngyös-Eger országút mellett délről Fényszaru felől, délkeleti irányból Csányról, északról Jobbágyi felől. A városban ezenkívül még több kisebb patakon, árkon átívelő híd is volt. A várostól északra Gombos pusztánál állt még a Zagyván egy kisebb jelentőségű híd. Hatvantól északkeletre, keletre húzódott az úgynevezett Strázsa-hegy, melynek a város felöli oldala viszonylag meredek, a többi pedig lankás volt. Déli irányban ehhez dombsor csatlakozott, amelyen a város szőlős és gyümölcsös kertjei húzódtak. A Hatvanból keleti irányban haladó országút e dombok között egy kisebb szoroson keresztül haladt át. A várostól keletre, „Hatvanhoz 1 órányira” feküdt Hort, melynek ekkor kb. 1700 fő lakosa volt.1 2 A falu egy dombos terület alacsonyan fekvő pontján feküdt a már említett országút mellett. Az út Gyöngyös és Hatvan felé is emelkedett, a vidék felett azonban a Strázsa-hegy uralkodott. A területen több kisebb mocsaras partú patak is volt, de ezek nem jelentettek komolyabb akadályt, ezeken a szükséges helyeken hidak vezettek át. A közlekedés a utakon kívül - sokszor a sáros földutakon is - nehézségekbe ütközött, menetek végrehajtására egyetlen igazán jó lehetőséget az országút biztosított. Ennek megfelelően a manőverek - különösen olvadáskor és esőzésekkor - lelassultak, körülményesé váltak. 1 FÉNYES Elek 1851. 95. 2 FÉNYES Elek 1851. 118. 49
