Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben
pontja azzal kezdődött, hogy: „Az ujonczok kiállítása mindezek mellett meg nem szűnik hanem foly tattatik..." az elrendelt népfelkelés a Tisza melléki járás kivételével végül is elmaradt. Ez tette lehetővé, hogy Puky október 3-án azt jelentse, hogy: "A katona állítás Heves megyébe legjobb sükerrel megyen, ellenszegülésre ez ideig sehol sem találtam - ha csak az általános felkelés megyénk egy részében zavart okozni nem fog, a mennyiben az elmentek közül, a katonát állítani igen bajos lesz." 10 Toborzás révén október 4-ig a kívánt létszámot a biztató jelek ellenére sem sikerült kiállítani. Ellenállásra csak szórványosan került sor. A megyei bizottmány november 2-án tartott ülése alapján tettleges ellenállásra csak három településen - Abádon, Szalókon és Tiszaszentimrén - került sor. Ezeken a helyeken a „katona kiállításnál tapasztalt ellenszegülés megtorlására katonai karhatalom s törvényszéki eljárás rendeltetett..." Arra is vannak példák, hogy többen távol maradtak, elbujdostak a sorshúzás elől. Nem egyedi példa a gyöngyösi Bognár János esete, aki öregkorában a következőképpen emlékezett vissza az újoncozásra: „...őszintén mondva nem kívántam katona lenni s ezért bukdostam (sic!) a sorozó bizottság elől. Erre elfogták apámat, anyámat s addig nem akarták kiengedni a börtönből, amíg én elő nem jöttem s be nem álltam önkéntesen katonának. ” A falvakban a sorshúzást meghatározott napokon a szolgabírák jelenlétében tartották meg. A megye városaiban bizottságokat neveztek ki a sorshúzás lebonyolítására. A legtöbb gond, csakúgy mint a nemzetőrség júliusi tábori szolgálatra vezénylésekor, Gyöngyösön fordult elő. A dezséri Bachó László által feldolgozott, sajnos azóta eltűnt városi jegyzőkönyvek alapján úgy tűnik, hogy a városra kivetett 238 újonc első negyedének kiállítása terén a toborzás nem járt sok sikerrel. Ennek ellenére a sorshúzást lebonyolító bizottságot csak meglehetősen későn, október 17-én nevezték ki. A kedélyekre Gyöngyösön, de valószínűleg máshol is, rombolóan hatott, hogy a vagyonosabb családfők a honvédségi szolgálat alól helyettesek állításával mentesítették fiaikat, amely zúgolódást, felháborodást váltott ki a szegényebbek körében. A kialakult hangulatra reagálva Gyöngyösön november 10-e előtt, vagyis a Puky által engedélyezett határidő előtt felfüggesztették a helyettesítés rendszerét. Ezután sokan a tábori nemzetőri 10 Puky 1848. szeptember 28-i jelentése - OL H 92 ONHT 1848:4679.; KÖZLÖNY 1848 október 5.; a Heves megyei önkéntes nemzetőrökre - OL H 123 jegyzőkönyvi másolatok, OL P 295 Görgey-cs. lt. 36. cs. b/6 és b/7. fasc.; Kossuth 1848. szeptember 27-i népfelkelési felhívása Blaskovics Gyulához - HL 1848/49 2/150.; a szeptember 30-i egri tudósítás - KÖZLÖNY 1848. október 5.; a népfelkeléssel kapcsolatos megyei intézkedések - OL H 123 jegyzőkönyvi másolatok (Soldos Imre szeptember 30-i, Szekerka Miklós október 7-i és 8-i, Halasy Gáspár október 2-i hirdetményei).; Puky 1848. október 3-i jelentése - OL H 92 ONHT 1848:4792. 118
