Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben
helyetteseiket), de mozgósításuk és a sok kívánni valót maga után hagyó felszerelésük komolyan igénybe vette a tisztviselőket. Szeptember 29-én újabb zavaró és teljesítendő tényezőként jelentkezett a Kossuth Lajos, mint teljhatalmú népfelkelési kormánybiztos által elrendelt népfelkelés. A népfelkelés elrendelése része volt azoknak a védelmi intézkedéseknek, amelyeket Batthyány a támadásukkal már a fővárosokat is fenyegető Jel- laéic vezette horvát csapatok ellen tett. Ezen védelmi intézkedések közé tartozott a honvédtoborzás elrendelése, a négy önkéntes nemzetőr tábor közül háromnak - a szolnokinak, a vácinak és a veszpréminek - a mozgósítása is. Népfelkelési toborzóútját Kossuth szeptember 24-én kezdte meg. Cegléd, Nagykörös, Kecskemét és Abony érintése után - amely helyeken gyújtó hatású beszédeivel sikerült mozgásba hoznia a népfelkelést — szeptember 26-án ért az akkor Heves megyéhez tartozó Szolnokra. Innen másnap szeptember 27-én délután küldte meg Blaskovics Gyula elsőalispánnak az általános népfelkelésre vonatkozó felszólítását. A fővárosokat fenyegető veszély, a népfelkelés feladatának, s a rendezésére tett eredményeinek ismertetése után közölte Blaskovics- csal, hogy Szolnok és környékén Halasy Kázmér alszolgabírót bízta meg a népfelkelés irányításával. Felszólította Blaskovicsot, hogy „az országos veszedelemnek elhárítása végett az általános népfelkelést Heves megyének többi részeiben is azonnal eszközölje, eszközöltesse és foganatba vétesse. ” A felszólítás után részletesen taglalta a népfelkelés szervezését, mozgósítását, és azok foganatosítására a megye által teendő feladatokat. Szempontunkból ezek közül leglényegesebbek, hogy a népfelkelésben az összes fegyverfogható állapotban lévő férfinak részt kell vennie. A népfelkelési felszólítás 14. pontja érintette a folyamatban lévő újoncozást: „Az önkéntesek s ujjonczok kiállítása amennyiben már munkában van a népfelkelés miatt nem késleltetendő. Különben magában a népfelkelési seregben folytatandó is eszközlendő. ” Egerbe Kossuth felhívása szeptember 29-én érkezett meg, amely annak ismertetett 14. pontja ellenére aggodalmat váltott ki az újoncozás eredményességét illetően. Puky még aznap tömören reagált rá a miniszterelnöknek írt jelentésében: „Kossuth Lajos Kormány biztos által rendelt általános népfelkelés, a katona állítást a felkelt, s eltávozott népnél meg akasztja, minél fogva felkérem Minister Elnök Urat határozott utasítás adásra, hogy az illy esetbe a katona állításra nézve miként rendelkezzek, mert mind a kettőt teljesítenem lehetetlen. ” Puky nem állt egyedül véleményével. Hozzá hasonlóan nyilatkozott szeptember 30-án a Közlöny egri levelezője is: „Én e tömeges felkelést tudom helyeselni. Azonban e megyének rövid idő alatt 4.500 s egynéhány katonát kelletvén kiállítani, ennek kiállítása megnehezedett az által, hogy az egész népesség táborba fog szállani. ” Az aggodalmak ellenére a népfelkeléssel kapcsolatos intézkedéseket a megyei vezetés még szeptember 30-án megtette. Az erről közzétett hirdetés 8. 117
