Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben
ségeket ugyan nem szenvedtek, de a Járek környéki harcokban, amelyet augusztus 29-én kénytelenek voltak feladni, erősen demoralizálódtak. Erre utalt képviselői felszólalásában szeptember 17-én Németh Albert is. A felváltás kiállításának megoldhatatlannak tűnő feladatát - a megyei vezetés megkönnyebbülésére - szükségtelenné tette a miniszterelnök szeptember 13-i rendelete, amely hosszabb ideig szolgáló önkéntes nemzetőr alakulatok szervezésére hívta fel a törvényhatóságokat. A rendelet értelmében a megyei bizottmány augusztus 16-i ülésén határozatot hozott félévre kiállítandó 600 fős nemzetőrcsapat kiállításáról. A megyei tisztviselőkar augusztus végén és szeptemberben ennek a létszámnak a meglehetősen lagymatag kiállításával, s még vérszegényebb felszerelésével volt elfoglalva. Késedelmüket részben magyarázza az, hogy a megyei és városi tisztviselők fele - Blaskovics Gyula elsőalispánnal az élen - a Bácskába levonult nemzetőrök körében tartózkodott. Többségük hivatalát csak szeptember közepén vette ismét át. Szeptember közepétől valamelyest fel is gyorsult az önkéntes nemzetőrök kiállítása, de a tervezett 600 főnek az október 1-i határnapig a felét sem tudták kiállítani. E sikertelennek elkönyvelhető tevékenység mellett indult meg a korábbitól nagyobb erőfeszítéseket igénylő honvéd újoncozás és a 26. honvédzászlóalj szervezése.5 Az újoncozással kapcsolatos első feladatokat a vármegye számára Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 29-i rendelete szabta meg, amely még a hadügyi törvény uralkodói jóváhagyását feltételezte. „A kiállítás legsietősb eszközlése végett” biztosok kinevezését rendelte el. A rendelet vételétől számított 48 órán belül bizottmányi ülés tartását írta elő, hogy azon 2-3 tagból álló küldöttségeket nevezzenek ki „a törvényhatóság kiterjedéséhez képest olly számmal, hogy a rovatos összeírás 7 nap alatt bevégezhessék. ” Az összeíráshoz Szemere mellékelte az összeírási mintarovatot is. A 7 nap elteltével a kiállítási biztosnak az összeíró bizottságok összesített listáját észrevételeivel együtt fel kellett terjesztenie a Hadügyminisztériumnak. Szemere rendeletét szeptember 1-jén tárgyalta meg a megyei bizottmány, s megtették a szükséges intézkedéseket. A Tiszai járásban 5, a Tama járásban 3, a Gyöngyösi járásban 4, a Mátra járásban 3 összeíró bizottságot jelöltek ki. Az összeíró bizottságok vezetői a járások alszolgabírái és esküdtjei voltak. Rajtuk kívül még egy megyei bizottmányi tag és egy orvos alkotta az egyes bizottságokat. Gyöngyös, Eger és Mezőtúr esetében a városi elöljáróságoknak kellett végrehajtaniuk az összeírást. A megyei bizottmány a különböző hitfelekezetű lelkészeket egyben arra utasította, „hogy eljárandó Küldöttségeknek az öszve5 Heves megyei nemzetőrségre, bácskai tevékenységükre - HAJAGOS József 1995: 95-120. o.; Batthyány 1848. augusztus 13-i rendelete - OL H 3 HNI 1848:782., KÖZLÖNY 1848. augusztus 14.; önkéntes nemzetőrök szervezésére - OL P 295 Görgey-cs. levéltára 36. cs. b/6 és b/7 fasc 110
