Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Hatvani vasutas családok internálása 1950-ben - Átmenő tábor Kistarcsán
mas, szögesdróttal körülvett területen barakkok és házak álltak. Az egész kísértetiesen hasonlított ahhoz, ahogy Szolzsenyicin és más szovjet szerzők később a Gulágot leírták... A tábor területén belül volt egy kisebb tábor, ezt az ÁVH-sok őrizték.38 Amikor a hatvaniak Kistarcsára kerültek, már sokkal kedvezőtlenebb körülmények voltak ott, mint korábban. A régi internáltak elmondták, hogy mielőtt az ávósok átvették volna a táborban az őrszolgálatot, rendőrök őrizték őket, akik nem voltak annyira embertelenek. Még rádiót is hallgathattak az internáltak. Az ávósok ezt betiltották és még az ablakokat is bemeszeltették, hogy ne lehessen kilátni az udvarra, ne láthassák a más időben sétára kiküldött internált nőket, akik között előfordult feleség vagy más hozzátartozó. A hatvani vasutasok egy csoportj a a különböző budapesti fegyintézetekből, állam - védelmi kirendeltségekről került Kistarcsára, miután ott befejezték az előzetes kihallgatásukat. Számukra itt az élet elviselhetőbbé vált. Legfőképpen azért, mert megszűntek a kihallgatások, a vallatások, a kínzások. Innen végre hírt adhattak magukról az otthoniaknak. Beszélgethettek a többiekkel. Budapestről került Kistarcsára: Aradi István, Binder Géza, Bodonyi Tibor, Fister Tiborc orvostanhallgató, Vass István gazdálkodó, Kulacsik Ferenc kiskorú. Aradi Istvánt és a többi "budapestit" Kistarcsán először egy vizes pincében helyezték el. Három nap után egészségügyi vizsgálatnak vetették alá, majd áthelyezték egy közös nagy terembe, ahol végre beszélgethetett, érdeklődhetett a többiektől. Kisebb házi munkára is beosztották: takarítani, a konyhán mosogatni. A hatvani vasutasok nagyobb csoportját június 26-ról 27-re virradó éjszaka vitték Hatvanból egyenesen Kistarcsára. Velük szemben általában a következőképpen jártak el: Miután hazaérkeztek Budapestről, a MÁV vezérigazgatóságán megtartott fegyelmi tárgyalásról, 22 óra tájban megjelent a lakásukon egy hatvani rendőr, aki közölte velük, hogy be kell menniük a városi rendőrkapitányságra egy öt perces kihallgatásra. A ház előtt már várta őket egy rendőrségi gépkocsi, amelyben beszállították őket a belvárosi kapitányságra. Ott őrizetbe vették őket: Elszedték irataikat, a zsebükben lévő holmit, a cipőfűzőt, a nadrágszíjat, majd bezárták valamennyiüket a fogdába. Ott várakoztak néhány órán keresztül, amíg mindenkit be nem gyűjtöttek. Akkor teherautókra rakták őket, és egyenesen a kistarcsai táborba vitték valamennyiüket. "Öt perces kihallgatás" után kerültek Kistarcsára: Berecz György, az édesapja, Berecz Kálmán, Csabli Lajos, Dévényi/Donkó/János, Farkas Mihály, Illés János, Jávori Szilárd, Kiss György, Majer Mihály, Nagy József, Pásztor Antal, Széles György, Vásárhelyi János, Zsákai László, Ignatovits Sándor és mások. A táborba érkezés után arccal a fal felé állva kellett várakozniuk, majd fürdő, 35
